A szem a lélek tükre
Azt mondják, ha belenézel valakinek a szemébe, akkor megismered, meg hogy a szem a lélek tükre, de amikor a te szemedbe nézek, csak sötétséget látok.
A szem a lélek tükre, és visszatükröz mindent, ami rejtve van. De a belülről fakadó ragyogáson kívül más szerepe is van a szemnek: kifelé is tükörként működik. Azt is visszatükrözi, aki belenéz.
A világos szem nemcsak azért különös, mert ritkaság, hanem mert egy bizonyos fajta tekintetet kölcsönöz tulajdonosának. Mi is az, ami az ilyen tekintetben van? Mélység (...). Mint mikor az ember a folyó tiszta vizébe pillantva lelát egészen a fenékig, ahol titokzatos, felfedezetlen dolgok rejtőznek.
A szem a lélek tükre. Mindegy, milyen szín mögé rejtőzik, a lélek lángja ismerős pislákolásként ragyog fel.
Nem lehet ura önmagának, aki nem ismeri magát. Az arcnak van tükre, a léleknek nincs.
A szem a lélek tükre, és ha Isten segítségével sikerül valakinek a szemvilágát visszaadnom, akkor rendszerint a lelkére is tudok hatni.
Mennyire másképp néznek ki az emberek, amikor mélyen a szemembe néznek! Mintha átváltoznának. Ha engem kérdeznek, szerintem igaz, hogy a szem a lélek tükre.
Ha a szem a lélek tükre, akkor a gyász az ajtó. Amíg csukva van, elválasztja a tudást a nem tudástól. Ha nem törődsz vele, örökre csukva marad. De ha kinyitod és átmész rajta, a fájdalom igazsággá válik.
A szem a lélek tükre. A szem, a tekintet hordozza az egyéniség, a személyiség legmarkánsabb jegyeit. Ha nincs szem, nincs egyéniség.
Facebook
Pinterest