Idézetek a történelemről
Első tekintetre a történelem csupa zűrzavar és véletlenség; másodszorra logikusnak és szükségszerűnek látszik; harmadszorra szükségszerűség és szabadság keverékének; ha pedig negyedszerre is szemügyre vesszük, nem tudjuk többé, hogy mit is gondoljunk róla.
Ez nem béke, hanem egy húsz éves fegyverszünet.
A politikában semmi sem történik véletlenül. Ha valami mégis véletlennek tűnik, azt biztos, hogy úgy tervezték meg.
Csak egyszer él az ember! Úgy érzem, amit tettünk, meg kellett tennünk! Húszéves korban az ember még inkább a belső sugallatokra és a lélek szavára hallgat. Még akkor is, ha tetteink következményeként a száműzetést kell választania!
Hogyha egy marslakó lejönne és azt mondaná nekem, hogy sokat hall a depresszióról, és szeretné tudni, hogy élhetne ő át valódi, mély depressziót, akkor azt tanácsolnám, hogy éljen Magyarországon '56 előtt.
Minden új kor az előző csontjaira épül.
De hát mi is az a történelem, ha nem egy sor közmegegyezéses hazugság?
Jöttem, láttam, győztem.
Nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz az életnek egy fájdalmas csodájáról - arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok - meg fogod tudni, mire gondoltam.
Hősek márvány sarampóit Az idő eltemeti, S a fél világ hódítóit Feledékeny por fedi.
Szerte zúzott történelem. Korcs ivadék. Lejárt idők. Lidércfény világítja még Az elhagyatott temetőt. Elkorcsosult történelem. Vázlat. Múlt, jelen és jövő. Elterelt álmok. Hitt csodák. A víz a vérrel összenő.
Engem is szétzúzott e század! Én is közéjük estem: a reszelék, a törmelék közé: megtöretett a testem.
Ennyire még soha nem álltak úgy a dolgok a történelem során, mint most.
A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből.
Valahányszor a történelem ismétli önmagát, emelkedik az árfolyama.
Facebook
Pinterest