Idézetek a társadalomról
A konvenciók és hagyományok - legalábbis úgy gondolom - vakon, de biztosan az átlagemberek fennmaradását és a büszke, határozott, rendkívüli egyéniségek kipusztulását segítik elő.
Minden ország jövőjét a gyermekek biztosítják. Az idősek pedig olyan bölcsesség birtokában vannak, amelyre az egész társadalomnak szüksége van.
De azt mondom neked, nézd magad legelőször Mert lehet, hogy a bűnben mindenkit megelőzöl És ha úgy látod, hogy minden helyes, amit teszel Akkor jön majd egy nemzedék, amit a te tetted nevel.
Nincs az a magánélet, ami ne lenne leleplezhető. A civilizált világban nem lehet titkot tartani. A társadalom olyan, mint valami álarcosbál, ahol mindenki eltitkolja az igazi személyiségét, de rejtőzködés közben lelepleződünk.
Az én zeném nem fehérellenes. Sosem tudnék ilyet énekelni. Az én zeném rendszerellenes, ami megtanít téged élni és meghalni.
Olyan lények vagyunk, akik a testükön is ruhát viselnek.
A társadalom minden erénye és nyomorúsága a legkisebb csoportban, a családban összpontosul. A biztonság ugyanúgy megtalálható benne, mint a folytonos bizonytalanság, az átláthatóság és a homály, a békesség csakúgy, mint a viszály, hasonlóan az emberi kizsákmányolás és az alkotó partneri viszony, az őszinteség és hazugság, a nyílt emberi élet és az elrejtett titkok, a megalkuvó és az egyenes jellem, az egyenrangú emberek közössége és a zsarnokság.
Az emberiség legnagyobb átka az elfogultság, mert az elfogultság megvakítja a látást, s gonosz irányba téríti a tömegeket. Csak megértés alapján lehet emberi közösséget megtartani, legyen az a közösség család, nemzet vagy ország. Az egymás iránt való türelem és megértés a társadalom legfontosabb kelléke. Ahol ez kivész az elfogultság miatt, ott minden összeomlik.
Az emberiség nagy része igényli, hogy legyen napi szörnyülködnivalója. Akinek már nem elég valamelyik bulvárlap, az megkaphatja a napi hazugság- és félelemadagját intellektuális csatornákon is. Semmit nem lehet ma elvárni az emberek egy részétől, mert nincs közös szellemi minimum. Megszűntek a közösségek, megszűnt a közös nyelv, mert elveszett a kapcsolatunk a létezés szakrális alapjával. A szellemi gyökérzetet kirántották alólunk, mi meg nézünk ártatlanul, mint akik nem tehetnek a dologról. A hiányokkal terhelt helyzet ellen az ember csak úgy védekezhet, hogy a valóság és az igazság közül az utóbbit választja. Ezzel kiröhögi a valóságként parádézó látszatot.
A gazdaság a társadalom alapja. Amikor a gazdaság szilárd, a társadalom fejlődik. Az ideális gazdaság egyesíti a szellemit és az anyagit. A legjobb áru, amivel kereskedni lehet: az őszinteség és a szeretet.
A katonaság, a házasság, az egyház és a pénzvilág: az Apokalipszis négy lovasa.
Az ember, mint fő-főemlős, társas lény. Viselkedésének lényegi és uralkodó etikai alapelvei a barátság, a családi összefogás, a komaság és a pletyka. Puszta biológia az egész.
Számos politikus magától értetődő javaslatként hangoztatja: a nép csak akkor legyen szabad, ha már élni tud szabadságával. E magvas megállapítás méltó az anekdotabeli bolondhoz, aki tudvalevőleg elhatározta: csak akkor megy vízbe, ha már megtanult úszni.
Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik.