Idézetek a társadalomról
A katonai uralom az, amikor egy ország saját maga ellen tart fenn hadsereget.
A filozófusok a világot csak különbözőképpen értelmezték; a feladat az, hogy megváltoztassuk.
A vallást, mint a nép illuzórikus boldogságát megszüntetni annyi, mint a nép valóságos boldogságát követelni.
Hogyha gaz vezetői vannak, szörnyű ám a nagy tömeg.
Az igazság vallási kérdésekben egyszerűen az a vélemény, amely fennmaradt.
Nem álmodozhatunk többé beton-paradicsomokról, ahol gépzenére andalog az akkordmunka utáni szabadidőben egy félhülyére civilizált, képes újságok műveltségi szintjére nevelt, családokban is elbújtatott önkéntes titkos rendőrök által ellenőrzött és megfélemlített, igazi és bátor élvezetekre képtelen, szórakozásra örökké éhes, félművelt, indulatait olcsó bódítószerekkel közömbösítő társadalom.
A falnak füle van, sőt nyelve is.
Rád is tartozik az, ha a szomszédod fala lángol.
Amikor az emberek boldogok, mindig jók, de ha jók, akkor csak ritkán boldogok.
Akkoriban a nagy háború előtt még nem volt teljesen mindegy, hogy egy ember él-e vagy meghalt. Hogyha valaki a halandók sorából kihullt, nem lépett azonnal egy másik a helyére, hogy a halottat elfeledtesse, hanem a helyén hézag maradt. Mindennek, ami nőtt, sok idő kellett a növéshez. És mindennek, ami elpusztult, sok idő kellett, hogy elfeledjék. Az emberek abban az időben emlékeikből éltek, mint ahogy ma abból a képességünkből élünk, hogy gyorsan és erélyesen el tudunk felejteni mindent.
Minél többet tudsz meg az emberekről, csak annál jobban utálod majd őket.
Örüljünk, okosabb világ van, Örüljünk, hogy mi élünk abban.
A fecsegés, a pletykálkodás nem léhaság. Nem a férfiak idegeit nyomorító női lelemény. A fecsegés és a pletykálkodás olyan evolúciós vívmány, ami stabilizálja a társadalmakat.
A tömegkommunikáció valójában már évtizedek óta sikeresen végzi a tömegember klónozását.
Az is tolvaj (...) aki az emberek bizalmát meglopja.
Facebook
Pinterest