Wilhelm Raabe

Az igazság trükkös dolog, és sokszor csak a nézőponton múlik.

Nem származásunk, hanem döntéseink árulkodnak arról, kik vagyunk.

Aki öl, olyan helyre száműzi magát, ahonnan nincs visszatérés.

Kár, hogy amikor az életben a legnagyobb szükség lenne a felnőtt bölcsességre, akkor még nincs meg.

Megbocsátani csak annak lehet, aki magának is meg tud bocsátani.

Isten országa sosem köthető helyhez vagy időhöz. Bennünk és közöttünk van, és ő köt minket egy olyan hatalomhoz, amelyet semmilyen erő sem képes elpusztítani.

Nem a cél a fontos, hanem az út.

A fiatalságot tartjuk az igazi értéknek. Ami fiatal, az szép és egészséges. A korra való utalás valamilyen módon a szépség hiányára való utalás is.

A gyász és a lezárás természetes dolog ilyen fiatal korban is. Nem bűn az, ha valaki tovább él, és mer boldog lenni. Attól a halottak emléke nem lesz kevesebb.

Vannak dolgok, amelyekért csak élni érdemes, de vannak néha olyanok, amelyekért meghalni is. A család ilyen. És nem csak a szűk család, hanem mindazok az emberek, akik hozzád közel állnak, akik úgy élnek és gondolkodnak, mint te.

Aki gyűlöl, gyilkos. Aki nem bocsát meg, gyilkos, mert egyedül a gyűlölet az, amely nem képes megbocsátani. A gyűlölet az, amely nem látja be a saját felelősségét és kötelességét: csak a másik elmulasztott felelősségét és kötelességét látja. A gyűlölet az önzés kiteljesedése, a másik érdekeinek és értékeinek teljes szem elől tévesztése. A szeretet meglátja a másik érdekeit és értékeit, és a sajátjai mellé helyezi őket. Így képes megbocsátani is, megteremtve ezzel az újrakezdés lehetőségét.

Az a becsületes ember, aki úgy él, ahogyan gondolkodik is. Mindegy, hogy vallásos vagy vallástalan.