Richard Feynman

A megértés legmagasabb formája, amit elérhetünk: a nevetés és az emberi együttérzés.

A kormány és a magánvállalatok között feszülő igazi kérdést túlságosan filozófiai és absztrakt alapon szokás tárgyalni. Elméletileg nagyon jó dolog lenne mindent megtervezni, ugyanakkor még soha senkinek nem sikerült kiderítenie, hogy mi az oka a kormányok általános ostobaságának. Amíg ezt valaki meg nem fejti - és meg nem találja rá az orvosságot -, addig a legklasszabb tervek is mindig el fognak süllyedni a futóhomokban.

Ha boldogtalan vagy, akkor gondolkodj. De ha boldog vagy, akkor ne. Minek elrontani? Alighanem valami nevetséges okból vagy boldog, és csak elrontod, ha belegondolsz.

Tudós vagyok. Élvezetet találok a felfedezésben. Nem az ad élvezetet, hogy az ember valami újat teremt, hanem az, hogy rábukkan valami olyasmi gyönyörűségre, amely mindig is ott volt.

Ha tudjuk, hogy jelenleg bizonytalanságban élünk, akkor azt el is kell fogadnunk; nagy értéke van annak, ha rájövünk, hogy nem tudjuk a választ különféle kérdésekre.

Ha ön úgy találja, hogy a hirdetések bármelyike, amit ön hall, sérti az ön intelligenciáját, vagy bármilyen módon zavarja önt, akkor azt tanácsoljuk, hogy ne vásárolja azt a terméket.

Semmi értelme kiszámítani egy történés valószínűségét vagy esélyét, ha az már megtörtént.

Nem szabad megütközni a legképtelenebb elméleten sem. Csak az a kérdés, hogy az elmélet eredményei összhangban vannak-e a kísérletekkel, vagy sem. Az nem fontos, hogy egy elmélet filozófiailag világos-e, könnyű-e a megértése, vagy könnyen el lehet-e képzelni.

Az, hogy valami tudománytalan, nem jelenti, hogy rossz, nincs azzal semmi baj. Éppen csak tudománytalan. (...) Az élet mindennapjaiban, a vidámságban, az érzésekben, az emberi szórakozásokban és foglalatosságokban, az irodalomban és hasonlókban nem szükséges tudományosnak lenni, és arra nincs is okunk. Az embernek ki kell kapcsolódnia, és élveznie kell az életet.

Egyetlen kormánynak sincs joga tudományos elvek igazságáról dönteni, vagy bármilyen módon előírni a vizsgált kérdések jellegét. Nem határozhatja meg egy kormányzat sem a művészeti alkotások esztétikai értékét, sem az irodalmi vagy művészi kifejezés formáit. És nem szabad állást foglalnia gazdasági, történelmi, vallási vagy filozófiai elméletek helyességéről. Ehelyett viszont kötelessége a polgárok számára szabadságot biztosítani és lehetővé tenni, hogy ezek a polgárok részt vehessenek az emberi faj további merész vállalkozásaiban és fejlődésében.

A logika nem minden. Egy eszme követéséhez az embernek szívre is szüksége van.

Az emberek gyengék. A jó lelkiismeret nem elég a helyes viselkedéshez. És bár úgy érezhetjük, hogy tudjuk, mit szándékoztunk tenni, mindnyájan tudjuk, hogy nem úgy cselekszünk, ahogy mi magunk is szeretnénk.

A hamisságot és gonoszságot igen könnyen oktathatjuk jóként. Az oktatás nagy erő, de mindkét irányban hathat.

Amit ma tudományos ismeretnek nevezünk, az különböző fokú bizonytalansággal terhelt állítások halmaza. Ezek némelyike teljesen bizonytalan, némelyike csaknem biztos, de egyik sem abszolút biztos. A tudósok ezt már megszokták. (...) Némely ember azt mondja: "Hogy tud élni tudás nélkül?" Nem tudom, hogy ezzel mire céloz. Én mindig tudás nélkül élek. Ez könnyű. Azt szeretném tudni, hogy ő hogyan jut a tudáshoz.

Egy soha meg nem oldott probléma megoldásához félig nyitva kell hagynunk az ajtót az ismeretlen felé. Meg kell engednünk azt a lehetőséget, hogy nincs teljesen igazunk. Másképpen nem tudjuk megoldani akkor sem, ha már eltökéltük is magunkat.