Richard Feynman

A világunk abban az értelemben oly csodálatos, hogy a csillagok ugyanazokból az atomokból állnak, mint a tehenek, és mi magunk is, meg a kövek.

Szerencsések vagyunk, mert olyan korban élünk, amikor még lehet új dolgokat felfedezni. Olyan ez, mint Amerika felfedezése - csak egyszer történhet meg. Korunk az a kor, amelyben felfedezzük a természet legalapvetőbb törvényeit.

Lehet kételkedni Krisztus isteni mivoltában, és lehet ugyanakkor erősen hinni, hogy jó dolog azt cselekedni a felebarátodnak, amit szeretnél, hogy a felebarátod cselekedje neked is. Ezt a két nézőpontot lehet egyidejűleg is elfogadni.

Az egyik módszer a természettudomány művelésének beszüntetésére, ha mindig csak ott végeznénk kísérleteket, ahol ismerjük a törvényeket.

A természet látszólag kimeríthetetlen bonyolultsága nagyon is szoros összefüggéseket takar. Ám ha nem méltányoljuk azt a segítséget, amit a matematika nyújthat, elveszünk a tények sokaságának erdejében, ahol csakis a logika mutathatja meg az utat.

A matematikanyelv plusz gondolkodásmód, nyelv és logika egysége. A matematika az ésszerű gondolkodás eszköze. Valójában nem egyéb, mint jól átgondolt állítások és következtetések hatalmas gyűjteménye.

Ha egy törvény igaz, akkor annak alapján újabb törvények is felismerhetők. Ha erősen hiszünk egy elmélet igazában, és olyan tényt fedezünk fel, amely annak ellentmondani látszik, az eltérés magyarázatára tett erőfeszítések gyakran elvezethetnek egy új jelenség felismeréséhez.

Ez a modern tudományok kulcsa, és a természet igazi megértésének kezdete - hogy alaposan megnézzük a dolgokat, följegyezzük a részleteket és reméljük, hogy az így nyert ismeretekben fölleljük egyik vagy másik elméleti értelmezés igazolását.

Maguk a művészek is elgyönyörködnek a naplementében, az óceán hullámzásában vagy a csillagok járásában. Így hát érdemes néha ilyen dolgokról is beszélnünk. És ha figyelmünkre méltatjuk ezeket a jelenségeket, már maga a megfigyelés is esztétikai gyönyört szerezhet.

A természet fantáziája sokkal-sokkal nagyobb, mint az emberé. Vajon mennyivel bámulatosabb kép például az, hogy valami titokzatos vonzerő hatására valamennyien hozzátapadtunk (az emberiség fele ráadásul fejjel lefelé) egy pörgő golyóhoz, amely évmilliárdok óta a világűrben kering, mint az, hogy a feneketlen tengerben úszó teknőc hátán álló elefánt hordoz bennünket a hátán!

A rossz legalább olyan hatékonyan tanítható, mint a jó. Az oktatás hatalmas erő, de rosszra és jóra egyaránt felhasználható.

A kételkedéshez való jogunk a tudomány korai időszakában a tekintély elleni harcból született. Mélyreható és ádáz harc volt ez: legyen szabad kérdeznünk - legyen szabad kételkednünk - hadd legyünk bizonytalanok. Szerintem fontos, hogy ne felejtsük el ezt a küzdelmet, mert akkor esetleg azt is elveszíthetjük, amit megnyertünk.

A tudományos ismeretek tára valójában változó bizonyosságú állítások tömege - némelyik nagyon bizonytalan, némelyik majdnem biztos, de abszolút bizonyosság egyik mögött sincs.