Malcolm Gladwell

Nem gondolhatja magát legyőzhetetlennek az, aki látta a hazáját romhalmazzá válni.

Amikor egyéniségünket építgetjük, ehhez a körülöttünk levő világból innen-onnan, mindenhonnan szedegetünk fel elemeket, ötleteket, eszméket, kifejezéseket, szokásokat és termékeket. A készen kapható sémák apró, de jelentőségteljes lépésekkel formálják identitásunkat.

Az ízlések és a szokások határai nem változatlanok s nem változtathatatlanok.

A szavak annak a személynek a szellemi tulajdonát képezik, aki leírja őket. Kevés ennél egyszerűbb etikai szabály létezik.

Elcsenés, módosítás, átalakítás - a kreatív folyamat lényegét jelentik. Persze a szabály az, hogy a másolásban nem szabad túl messzire menni.

Régi szavakat új gondolat szolgálatába állítani előre vivő dolog. A kreativitást az bénítja meg, ha régi gondolat szolgálatába állítunk új szavakat.

Sokszor vagyunk úgy, hogy visszatekintve bizonyosnak tűnik valami, ami ritkán egyértelmű az előtt, hogy valósággá vált volna.

Könnyű elképzelni egy tökéletesebb világot. Sok ilyen utópista elképzelés megvalósítása már sokkal nehezebb.

Fejlődhetünk egy-egy területen anélkül is, hogy jobbá válnánk, mint egész.

Igaz a mondás: a téma az utcán hever. Megtalálásának az a titka és trükkje, hogy a rá vadászó írástudó meggyőzze magát, hogy mindenből és mindenkiből ki lehet hozni egy jó sztorit.

A megsemmisítő fölénnyel való bátor szembenézés a szépség és a nagyság csíráját rejti magában.

Az (...), hogy esélytelenül is felvesszük a harcot, olyan mélyreható változásokat idézhet elő bennünk, amelyeket legtöbbször nem méltányolunk kellőképpen: kapukat nyit meg előttünk, kiszélesíti a látókörünket, felnyitja a szemünket, és lehetővé teszi azt, ami addig elképzelhetetlennek tűnt.

A hatalom és az erő gyakran csupán megtévesztő látszat.

Az anyagi erőforrások birtoklása egész sor előnyt jelent, ám a hiányuknak éppúgy megvannak a maga előnyei - és az esélytelenek azért győzhetnek mégis gyakran, mert ez utóbbiak rendszerint minden tekintetben felérnek az előbbiekkel.

Úgy tűnik, nagyon mereven és korlátoltan határozzuk meg az előny mibenlétét. Sok mindent hasznosnak vélünk, ami valójában nem az, más tényezőket pedig értéktelennek ítélünk, holott valójában sokkal erősebbé és bölcsebbé válunk általuk.