Arany János

Korán volt reményért hozzád menekülni: Csak a fájdalomnak vagy te folytatása.

Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek.

Azokkal időzöm, akik másszor voltak: Mit az élet megvon, megadják a holtak.

Ollyá lettem, mintha már földön se járnék.

Kívül, belül maradjon Békében az ország; A vásárra menőket Sehol ki ne fosszák. Béke legyen a háznál És a szívredőben. Adjon Isten, ami nincs, Ez uj esztendőben.

Az életet, ím, megjártam; Nem azt adott, amit vártam.

S boldogságot Irígy nélkül még ki látott?

Az élet úgy se volt báj, Meghalni jobb, ha - muszáj!

Szép virág a szűz lyány innepnapra kelve: De legszebb virág a haza szent szerelme.

Istenem, istenem, mily jó volna ennyi Gyötrelmes valóból szebb álomra kelni!

Ha álom ez élet: mért nem jön az óra, Mely fölébresszen egy boldogabb valóra?

Az ember tiszte, hogy legyen Békében, harcban ember. Méltó képmása istennek, S polgára a hazának, Válassza ott, válassza itt A jobbik részt magának.

Ha minket elfú az idők zivatarja: Nem lesz az istennek soha több magyarja.

Szende ényü szép szövetnek, - Mely egyetlen-egy vigasz, - Szerelemnek, szeretetnek Holdvilága! te vagy az.

Egyes szavak csupán levelei, vékony ágai a nyelv törzsökének, azok rombolása könnyebben pótolható: de a szókötési formák azon nemesb ereket, csatornákat képezik, melyeken a fa éltető nedve kereng.