Idézetek a vallásról
A tudomány bizonyítható, észszerű világossága összeférhetetlen azzal a homállyal, melyet a vallás áraszt azokban a kérdésekben, melyeket a hívőknek megválaszol.
A legkülönféleképp gondolkodó emberek is ugyanabban a világban élnek: nincs külön valóság a hívők és külön egy másik a hitetlenek számára. És bármennyire tartózkodjék is a tudomány attól, hogy az emberek egyéni hiedelmeibe beleszóljon, azt semmiképpen sem ismerheti el igazságnak, ami pusztán egyes emberek vagy embercsoportok érzelmeivel vagy hagyományaival bizonyítható, nem pedig a természet és társadalom törvényeivel.
Ne legyen, csak egy istened: ha kettő van, költségesebb!
Okosabbak leszünk, ha valahányszor egy jelenséget látunk, amelynek nem tudják való okát kibogozni, azt mondják nekünk, hogy ezt a hatást isten akarata vagy hatalma hozta létre?
A vallás igen kevés embert tart vissza a rossz cselekedetektől. Mennyi bűnt követnek el még azok az emberek is, akiknek az lenne a feladatuk, hogy mutassák nekünk az üdvösséghez vezető utat!
Régóta biztatják már a teológusokat, hogy egyeztessék össze az örök büntetés dogmáját isten végtelen könyörületességével. Még ma is egyeztetik.
Az az erkölcs, amely csak a vallás mankóin tud járni, sántikálni kezd, mihelyt mankóit elveszti.
Georgij Valentyinovics Plehanov
A feltámadás a szent rendnek igen hasznos. Ezáltal szolgákat szerez magának az életben és jövendőre halasztja a jutalmat, boldogságot ígér amott, hogy az ittvalót annál biztosabban bírhassa.
A Biblia azt mondja el nekünk, hogyan juthatunk a mennybe, nem azt, hogy hogyan működik a menny.
A csodavárás sokkal általánosabb emberi és történelmi jelenség, semhogy egy kor kizárólagos sajátjának lehetne feltüntetni. Az ó-egyház állandó csodavárásban élt és a csodák be is következtek; Kr. u. 1000-ben az egész emberiség vonagló izgalomban várta a legnagyobb csodát, a világ végét és a csoda nem következett be. A csodavárás nem jellemző a korra; csak az, hogy miféle csodát vár.
Egyetlen boldogság az Úristené lenni, de ez azután olyan boldogság, hogy emellett eltörpül minden.
Vannak olyanok, akik nem a meglevő életüket élik, hanem minden erejükkel egy másik, leendő életre készülődnek; ezzel fecsérlődik el az az idő is, amit a magukénak mondhatnának.
Minden hatalom saját istenével, annak kegyelmével és teljhatalmával pöffeszkedett.
A gyermekeknek olyan vallása lesz, amilyenre a szülei nevelték őket, a szülők pedig a saját elődeik hitét viszik tovább. Nem mi magunk győződünk meg tehát felnőtt fejjel egy adott hit igazáról, hanem az a földrajzi régió határozza meg a vallásunkat, ahová születtünk.
A tudomány önkorrekcióval rendelkezik, a hibás elméletek előbb-utóbb eltűnnek a süllyesztőben, szemben a szentszövegekkel, ahol a tarthatatlan állítások inkább metaforává szelídülnek, vagy egyszerűen szemet hunynak az ellentmondások felett.