Idézetek a vallásról
Sok ember nem tudja, hogy a missziói munka elvégzése nem emberi erő által történik (...), és aki csak saját magát küldené ki, az bizonyosan nem is tudna örülni ott kint a munkának. A missziói munkában a külső érdekességektől eltekintünk, s a Léleknek a munkáját figyeljük.
Ha keresztyén akarsz lenni, akkor csak egy feleséged lehet. Az Úr Isten így rendelte el. A férj és a feleség egy test, egy lélek. Nem lehet eggyé a férfi több asszonnyal, és az asszony sem több férfivel.
Azt hiszem, hogy itt Isten különös feladat elé állított; de jó, hogy nem a magam erejével, hanem Isten erejével kell azokat megoldanom.
Miért imádkozol annyit? Mindent úgysem imádkozhatsz ki magadnak: másoknak semmi sem maradna...
Úgy vélem, hogy az ördög ellen egyetlen fegyvert adott kezünkbe az Isten, és ez a fegyver az imádság.
Istenkereső ember lettem, azzá tettek fekete gondok. Remete-fák közt, kripta-csendben, mea culpákat egyre mondok.
Az ember nem maradhat egyszerre felvilágosult és istenhívő.
Lehetséges persze, hogy valaki egyszerre tudós és hívő ember, de úgy vélem, hogy a szó legmélyebb értelmében vett tudós nem lehet ilyen.
Ritkán ismerik be azt az igazságot, hogy a társadalom vezető személyiségei - a politikusok, értelmiségiek, a civil szervezetek és az egyházak vezetői - közül a tudósok igazából azok, akik elvezetnek minket az ígéret földjére. Noha gyakran tartják úgy, hogy a vallási csoportok nyújtanak morális és etikai iránymutatást számunkra, valójában ők is csak követik a tudományt - és nem vezetik.
Minimális pénz, de mindenképpen pénz kell hozzá, hogy a vallás diadalmaskodjék, mint ahogy a papok is csak teli bendővel tudják hitvallásukat hirdetni, és hitüket meggyőződéssel átforrósítani.
A templomba járás nem tesz jobban kereszténnyé, mint a garázsba járás autóvá.
Hitben élni sokkal biztonságosabb és boldogabb dolog, mint érzéseinkre támaszkodni. A szőlővesszőnek jobb a szőlőtőkén, mint ha attól elszakadva élne. Nagyszerű és szent dolog az Úr Jézushoz ragaszkodva élni.
Bertrand Russelnek tökéletesen igaza van, amikor azt mondja, hogy ha az ember teljes és természetes szabadságot kapna - szabadságot ettől az úgynevezett "lelkiismerettől" és moráltól -, és segítenék, hogy egy egységes és természetes lénnyé, azaz intelligenssé és értelmessé válhasson, olyanná, aki saját fénye szerint él, nem pedig mások utasításai alapján, akkor az úgynevezett vallások mind eltűnnének a földről. Én tökéletesen egyetértek vele ebben. Az úgynevezett vallások minden bizonnyal eltűnnének a föld színéről, ha az emberek nem szenvednének; akkor nem keresnék a megváltást. De Bertrand Russel továbbmegy, és azt is mondja, hogy ezzel maga a vallás tűnne el a föld színéről. Ebben nem értek vele egyet. Az úgynevezett vallások eltűnnek, de épp azért, mert az úgynevezett vallások eltűntek, végre, első ízben megjelenhet a valódi vallás. Nem lesznek keresztények, nem lesznek hinduk, nem lesznek mohamedánok - és csak ekkor jelenhet meg egy újfajta vallásosság a földön. Akkor az emberek saját tudatuk szerint fognak élni.
A vallás nagyon nagy mértékben különbözik az erkölcstől. Az erkölcs igen közönséges, világi, középszerű; az erkölcs nem juttat téged a legvégsőhöz, nem isteni eredetű. Az erkölcs pusztán egy társadalmi stratégia. Ezért lehet az, hogy ami jó az egyik társadalomban, az rossz a másikban; ugyanaz a dolog, ami Indiában jónak számít, Japánban elítélendő. Ugyanaz a dolog, amit ma jónak tartanak, holnapra már lehet, hogy rossznak számít. A moralitás egy társadalmi melléktermék, egy társadalmi stratégia a te rendszabályozásodhoz. Az a te belső rendőröd, egy bíró, aki benned csücsül - ez egy ügyes fogás a társadalom részéről, hogy bizonyos eszmék, melyeket rád szeretne erőltetni, hipnózisban tartsanak. Például ha te egy vegetáriánus családba születtél, akkor számodra a nem vegetáriánusok a legnagyobb bűnözők.
Még ha elveszítesz is mindenkit (...), a szerető Isten akkor sem fordít neked hátat.