Idézetek a vallásról
Sajnálatos módon a vallás, mint egész létünk is, többnyire unalmas. Egészen addig, míg nem az. Akkor meg könyörög az ember, hogy legyen unalmas megint.
Minden ember a maga képmására teremti istenét.
Ha megnövök, én bizony fütyülök majd a templomba járásra. Szerintem egyedül is eltalálok a mennyországba.
A vallási dogmákkal csak a tömegeket szédítik. Ha a nép megkapja az ópiumot, békésen elvan. És szerintem (...) az egyház nem hisz abban, amit prédikál.
Isten, ha létezel, mentsd meg a lelkem, ha létezik.
Olyanok a szentek, mint a tévé. Mindenütt foghatók, csak antenna kell hozzájuk.
Tanuljátok meg, hogy a világot nem emberi kéz teremtette, tehát az események folyására ne is keressetek emberi képre formált szabályokat, igazságokat.
Krisztus sem fordult vissza a Golgota közepéről, nekünk is végig kell járnunk a magunk útját, mert csak az út végén vár minket a Megváltás, és senkit sem válthatunk meg, ha előbb magunkat nem váltottuk meg.
Mit gondolnak a humanisták Jézusról? Én, mint minden humanista, azt mondom Jézusról: "Ha amit mondott, az jó, és túlnyomó része nagyon szép, akkor mit számít, hogy Isten volt-e, vagy sem?"
Kolostorba vonulni, ez annyit jelent, mint lemondani az életről, elpusztítani az életet.
Légy több megértéssel az emberek iránt. Nem vetted még sohasem észre, hogy az embereknek nehezükre esik a gondolkodás? Meglehetősen fárasztó és kimerítő végiggondolni mindent, az alfától az omegáig. Könnyebb megállni félúton, s a maradékra azt mondani, hogy a többit Isten csinálta...
"A vallás a népek ópiuma." Marx ezt még 1844-ben mondta, amikor az ópium és származékai számítottak az egyetlen hatásos fájdalomcsillapítónak. (...) Kijelentése csak egy odavetett közhely volt, nem pedig ítélet.
Minden vallás csak fikció, mert természettudományos alap nélkül való vágykifejezés, érzelemnyilvánítás, ami nem azt hiszi, amit lát, hanem azt látja, amit hisz.
Sohase volt még nép vallás nélkül, vagyis a rosszról és a jóról alkotott fogalom nélkül. Minden népnek külön saját fogalma van a rosszról és a jóról, és külön saját rossza és jója.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
A gyertya nem egy pontra világít, hanem fényt áraszt maga körül. Így kell, hogy a keresztyén ember is mindenkinek, kicsinynek és nagynak egyaránt áldást sugározzon.