Idézetek a tudományról
Egy urán-termelő ország nem lehet semleges.
A tudomány és a vallás nem ellensége egymásnak, hanem szövetségese: két különböző nyelven mondják el ugyanazt a történetet, a szimmetria és egyensúly történetét... a mennyország és a pokol, az éjszaka és a nappal, a meleg és a hideg, Isten és a Sátán történetét.
Ugyanaz a tudós, aki kisgyermekének kezéből kikapja a gyufát - mert szereti és félti -, az emberiségnek - amelyet nem szeret és nem félt - odaadja a hidrogénbombát s a géntechnológiát.
A távoli múltban legalább öt természetes kihalás fordult elő, közöttük pedig számos kisebb kihalási hullám. Mindegyikük jócskán megváltoztatta az evolúció menetét. A tömeges kihalások nagyon ritkák, és évmilliók választják el őket egymástól. A legutóbbi ilyen esemény 66 millió évvel ezelőtt történt, az azt megelőző pedig 140 millió évvel korábban. Sok biológus szerint az az egyre fokozódó ütem, amellyel az ember elhasználja a természetes erőforrásokat és a teret, máris elindította a hatodik tömeges kihalást - egyben az elsőt, amelynek okai nem természetes folyamatok, hanem mi magunk.
Aki Magyarországon főállású kutatóként dolgozik, az tekintse kötelességének, hogy el tudja mondani a Nők Lapjától a Mindentudás Egyetemén át a legkülönbözőbb fórumokig egyszerűen a nagyon bonyolultat, hogy mi az, amit mi, kutatók teszünk.
Ne a mesterek lábnyomát kövessétek, hanem azt, amit ők is kutattak!
Az univerzum befejezetlen alkotás, tudtad ezt?
Gondolatok virágzását különösen serkentheti az ideológiák sokfélesége, a vélemények ütközése.
A technológia kétélű fegyver. Rendkívüli hatalmat biztosít, de a rabszolgává is teheti a birtoklóját.
A tudománynak persze számos csodás eredménye van, én azonban sokkal jobban élvezem a boldogságot, mint az igazságot.
Életünk legszomorúbb vonása az, hogy a tudomány gyorsabban gyűjti az információkat, mint a társadalom a bölcsességet.
"A tudomány hatalom." Sőt: a tudás boldogság, mert akinek széleskörű és mélységes tudása van, az megkülönbözteti az igazi célt a hamistól, a magas rendű dolgot az alacsonytól. Aki megismeri az emberi haladás útján született gondolatokat és cselekedeteket, mintegy érzi az emberiség szívverését az évszázadokon keresztül. És aki ezen ütőérlüktetésből nem érzi ki az ég felé törekvés vágyát, azelőtt az élet összhangja örökös sötétségbe van temetve.
Milyen ironikus, hogy minél jobban fejlődik az emberiség, minél nagyobb lesz a tudományban vetett hite, minél nagyobb hatalmat szerez a világ felett, annál valószínűtlenebb, hogy felfedeznek bennünket. Azonban amint a természetfelettivel kapcsolatos hitetlenségük megszabadít bennünket gátlásainktól, technológiájuk elég erős lesz ahhoz, hogy ha akarják, akár fenyegetést is jelenthetnek ránk nézve, sőt, néhányunkat meg is semmisíthetik.
Az emberi értelem szeme nem lát tisztán; az akarat és érzelmek párája homályosítja el: ezért alkotja meg önkényesen a tudományokat: könnyebben elhisszük ugyanis azt, amit igaznak óhajtunk.
Nem kellene meglepődnünk azon, hogy az előrejelzések, amelyek a múlt és a jelen egy bizonytalan darabját kiragadva készülnek, és a jövő egy pontját igyekeznek előrevetíteni, nem sok segítséggel szolgálnak.