Idézetek a tudományról
Vannak, akik azt gondolják, hogy a tudomány unalmas, mások veszélyesnek tartják, és ha nem érdekel minket, és nem tanuljuk meg megfelelő módon felhasználni, akkor ez talán tényleg igaz is. De ha megpróbálod megérteni, akkor rájössz, hogy izgalmas és fontos számunkra és bolygónk jövője szempontjából.
A tudomány szépsége véd meg bennünket a mágia rútságától. Az értelem szépsége taszít el a mítoszok arcfestésétől.
Az a jó a tudományban, hogy igaz, akár hiszel benne, akár nem.
A gyógyítás tudománya komoly hatalom, és minden orvos, aki ismeri a gyógyításra használt vegyületeket, ugyanúgy ismeri az ártóak erejét is.
Amikor egy nagy igazság napfényre kerül, rendszerint kiderül, hogy már voltak pusztába kiáltó prófétái, akik előkészítették az utat a kinyilatkoztatás befogadásához akkorra, amikor eljön az ideje.
Elég furcsa élet lehet nem tudósnak lenni. Élni a napokat, mit sem sejtve arról, avagy nem is érdeklődni az iránt, honnan ered a levegő, honnan a csudából kerültek a csillagok az égre, vagy milyen távol vannak tőlünk. Én személy szerint tudni akarok.
Ne félj csodálkozni. Ne félj kérdezni mások szerint furcsa kérdéseket, mondjuk "Miért kék az ég?". Ezekben a kérdésekben érdekes válasz rejlik, mert ez az, amiről a természettudomány szól, megérteni a természetet, és nem félni feltenni azt a kérdést, hogy "Miért?".
A technológia akkor a legveszedelmesebb, ha titokban aknázzák ki a benne rejlő lehetőségeket.
Valakinek vagy a tudományra, vagy a családra van ideje, mindkettőre nem lehet.
Ez a modern tudományok kulcsa, és a természet igazi megértésének kezdete - hogy alaposan megnézzük a dolgokat, följegyezzük a részleteket és reméljük, hogy az így nyert ismeretekben fölleljük egyik vagy másik elméleti értelmezés igazolását.
A közvélemény viszonya a tudományhoz jelenleg ellentmondásos. Egyrészt természetesnek veszi az életszínvonal javulását, amelyet a tudomány és a technika újabb eredményei tesznek lehetővé, másrészt viszont bizalmatlan a tudománnyal szemben, mert nem érti azt.
Azt az ökológiai űrt, amit a rendszertelen, vérszegény tudománynépszerűsítés maga után hagy, az áltudomány azonnal betölti.
A tudományos ismeretek segítenek minket a hatalomhoz, hogy jót vagy rosszat cselekedjünk - de nem tartalmaznak útmutatást e hatalom helyes használatára vonatkozóan. Ennek a hatalomnak nyilvánvalóan van értéke - még akkor is, ha ezt az értéket visszájára fordíthatja az, hogy az ember mire használja fel.
A nagy találmányok többnyire csak alkotóik fejében működnek tökéletesen, mert abban a fejben minden rendelkezésre áll az eszményi működéshez, és semmi sem zavarja azt.
Egy tudósnak ne legyenek vágyai és érzelmei! Legyen kőből a szíve!
Egy objektum létezését kell bizonyítani, nem lehet a hiányának a bizonyítását követelni (hasonlóan ahhoz a jogelvhez, amely szerint a bíróságnak kell a vádlott bűnösségét bizonyítani, és jogtalan a vádlottól követelni ártatlanságának bizonyítását).
Szemjon Grigorjevics Gingyikin
Facebook
Pinterest