Idézetek a tehetségről
Senki sem lehet olyan öntelt, hogy azokat a sikereket és eredményeket, amiket esetleg elért, kizárólag saját tehetségének, szorgalmának, munkájának tulajdonítsa. Minden alkotó embert már gyermekkorától befolyásol a környezete, tanára, az intézmények, ahol tanult, a tudósok, akik mellett dolgozott és egy kicsit a jósors vagy a balsors is.
Nagyon nagy felelősség, ha az ember felismeri a tehetséget.
Bármilyen tehetséges legyen is valaki, Isten kegyelmétől függ, hogy képességeit kibontakoztathatja-e, vagy legszebb álmai szétfoszlanak a semmibe.
Nem hiszem, hogy egy botfülűt meg lehet tanítani énekelni. Sajnos vannak dolgok, amikhez tehetségesnek kell születni.
A tehetséges ember jellemző természeti adománya: könnyű felfogás, kiváló memória, nyelvkészség.
Nem minden egyéniség egyben alkotó tehetség. Közepes tehetségű egyéniségből lesz a különc, a dilettáns, a magányos farkas, a lázongó, a megszállott, talán a remete is. Nem elmebeteg, de nem is normális a szónak abban az értelmében, hogy olyan, mint a norma, vagyis mint az átlag, mint mindenki más.
A tulajdonképpeni produktivitásnak senki sem ura; s csak azt tehetjük, hogy hagyjuk.
A tehetség önmagában kevés. Az sem árt, ha szerencsénk van a közeggel.
A tehetség ott rejlik mindenkiben. Van, akiből megfejthetetlen okokból kitör, van, akiből ki kell piszkálni, van, akiben soha nem nyilvánul meg.
A tehetség valójában jól irányított szorgalom.
Azért kedvelik annyira az emberek a "tehetség" szót, mert, amint a boldogtalanok szeretik a sorsot és a körülményeket okolni, úgy a sikertelenség nevezhető tehetséghiánynak, mások irigylésre méltó sikeressége pedig a tőlük független tehetséggel magyarázható. Könnyebb beismerni, hogy sajnos nem vagyunk tehetségesek - erről szüleink tehetnek -, mint bevallani, hogy igazság szerint mindig is lusták voltunk küzdeni.
A tehetség eléggé megfoghatatlan dolog, inkább csak egy hatásos kifejezés arra, amit se mérni, se megmagyarázni nem tudunk.
A tehetség kevés. A jelentős eredményt felmutatóknál a tehetség lelkesedéssel és kemény munkára való képességgel párosul.
Igazából nem tudhatod, hogy tehetséges vagy-e, mert a saját agyaddal nem mérheted fel a saját agyadat. Szóval a saját agyad észjárása nem jó arra, hogy felmérd, hogy a többi agy észjárásától mekkora a különbsége észjárásban, tehát ami az agyadnak az alapállapot, az nem tudja megállapítani, hogy az alapállapota hol áll a többi agy alapállapotához képest. Az agyad te vagy. Nem gondolkodhatsz az agyadról. Kivéve, ha agybiológus vagy.
Mindennek a tehetség az origója.