Idézetek a szeretetről
Ha az ember nem ismeri önmagát, belső énjét, sosem ismer meg másokat rendesen, és ha nem szereti önmagát, sosem tudja meg, mennyire szereti őt egy másik ember.
Másik szívhez soha el nem érsz, ha nem szívedből indulsz magad is.
Soha nem lehet túlzottan szeretni. Lehet csalódni, lehet rosszul szeretni, de szeretetünk soha nem lehet elég.
Hit dolgairól vitatkozni nem laikus embernek való. Minden hit jó, csak megtartsátok, s legyen mindenki tisztelettel a másé iránt. A teremtő egyik embernek is olyan édes atyja, mint a másiknak, nem elég, hogy valaki azt mondja "uram - uram!" hanem szükséges, hogy szívében szeretet legyen, mely nélkül a hit megholt állat.
Az embereknek gyakran vakon kell hinnie azoknak, akiket szeret, különben a feltétlen bizalom elvész. És az embernek néha be kell csuknia a szemét, hogy lásson.
Szeretni csakis az képes, aki egyensúlyban van önmagával. A torzulás mindig önmagunkban kezdődik, aztán szép lassan szétterjed körülöttünk.
Az embernek egy olyan módszerrel kell felülemelkednie minden emberi konfliktuson, amely elutasítja a bosszút, az agressziót és a megtorlást. Ennek a módszernek az alapja a szeretet.
Ha szemünkben szépülni kezd valaki a szeretetünktől, vajon van-e a folyamatnak végső határa?
Azt szerettem volna, ha az olvasóim megtudják, hogy a szeretet és a barátság az, ami igazán fontos.
Ha valaki egy csöppnyi szeretetet és jó szívet, egy csipetnyi világosságot és igazságismeretet adott a világnak, élete nem volt hiábavaló.
Csak azt tudja az ember biztosan megtartani, amit már másnak adott szeretettel.
Abból a pénzből, amit a kutyánkra és az összes általa tönkretett dologra költöttünk, egy kis jachtot vehettünk volna. Viszont hány jacht várja egész álló nap az ajtóban, hogy az ember hazamenjen? Hány jacht él azért a pillanatért, hogy az ember ölébe mászhasson, vagy hogy leszánkázhasson a domboldalon gazdája képét nyalogatva?
A szavak rombolhatnak is, ha nem pontosak, ha az ember maga, és a másik is olyan könnyen sebezhető. De nem is kell mindent az utolsó szóig megérteni, szeretni kell.
A Kék madarat nem kell távoli országokban keresni. A Kék madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást, és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük a mások örömét. Mert a Kék madár maga a boldogság, és kalitkája: az emberi szív.
Az infúzió és a tabletták néha nem a legmegfelelőbb kezelés egy beteg számára. Sokszor csak annyi kell, hogy megérintsen az, akit szeretsz, hogy halld a hangját, és tudd, hogy hazaérkeztél. Néha ennyi is elég ahhoz, hogy visszatérj a másik oldalról