Idézetek a motivációról
A mesék végső soron olyan történetek, amelyek arról szólnak, hogy az ember élete során bármikor több lehet annál, mint amit az adott pillanatban éppen él.
Senki sem köteles az őrületbe beleőrülni.
Ha az ember megtalálja az álmát, könnyű lesz az útja. De nincs örökké tartó álom, mindegyiket újabb váltja fel, és egyiket sem szabad fogva tartani.
Felfelé nézz, minél feljebb, annál jobb. Számíts a legcsodálatosabb dolgokra, nem csak a jövőben, hanem épp most is. Vedd észre, hogy nincs olyan, hogy túl jó. Ne hagyd, hogy bárki bármilyen módon megakadályozzon vagy visszatartson.
Menj tovább. Akkor is, ha már nem vagy biztos magadban, menj tovább: Isten szándékai kifürkészhetetlenek, és az út sokszor csak akkor rajzolódik ki előttünk, amikor elindulunk.
A test erős marad, ha a szív küldetést kapott.
Semmit ne bízz a véletlenre! Tarts ki az utolsó esélyig!
Menj, küzdj az álmodért, Minden vágyadért, mi benned él. Győztes lesz a harc, Ha nincs több hátraarc, Végül majd tiéd, miért szívből küzdenél.
Rókákkal szemben nekünk is rókákká kell válnunk.
Furcsa, hogy egy gyermek mennyire felerősíti a késztetést, hogy jobb ember legyen valaki.
Menjetek, ahova senki se megy, ahova tilos belépni, nyújtsatok reményt...
Furcsa dolog, te is bizonyára már ezerszer elmondtad... hogy soha nem fogod megtudni, mire vagy képes, amíg meg nem próbálod. Bármennyire is szomorúan hangzik, legtöbben soha sem próbálnak meg semmit sem csinálni addig, amíg nem biztosak benne, hogy menni fog nekik.
Gondolkodni kezdtem azon, mi is az, ami a pályaválasztásnál számít, és rájöttem: pontos elképzelés arról, milyen feladatot szánsz magadnak a társadalomban (...) Valószínűleg nem ragaszkodsz valamihez, ha nem vonz elég erősen, s valószínűleg nem leszel büszke a foglakozásodra, hacsak nem adsz bele apait-anyait. Lehet a világ kíméletlenebb, mint én hiszem, de nem végezhetek jó munkát, ha nincs benne a szívem.
Az ihlet folyamatosan áramlik a világmindenségben. Célpontja minden jó helyen, kellő időben lévő alkalmatos elme. Az ihlet sugara beleütközik a megfelelő idegsejtbe, elindul egy láncreakció, egy kis idővel később pedig valaki értetlenül hunyorog a tévé villódzó fényében, és azon töpreng, hogy a fenébe juthatott egyáltalán eszébe a szeletelt kenyér ötlete.
Amit megéri csinálni, azt megéri túlzásba vinni. Nos, tulajdonképpen még mindig ezt mondom, és eszerint is élek. De most már más, egészségesebb módon viszem túlzásba a dolgokat.