Idézetek a motivációról
Hidd el, hogy képes vagy rá, és félig már véghez is vitted!
Ne kívánd, hogy az események úgy alakuljanak, ahogy te szeretnéd. Inkább a kívánságaidat szabd hozzá az események alakulásához.
Fásultságunkban nem szeretjük, ha egy önzetlen gesztus arra figyelmeztet minket, hogy közösségi lényként is élhetnénk.
Az emberek cselekedeteit saját, legbelső indítékuk motiválja.
Igenis itt kell maradni, meg kell próbálni rendbe rakni a környezetet, ahol élsz, mert ha itt nem sikerül, akkor sehol se. Én ezt fogom tenni. És tudod miért?... Mert szépnek látni könnyű a világot, szarnak talán még könnyebb, de olyannak látni, amilyen valójában, az az igazi feladat.
Hagyd már abba. Zsákutca. Ne bujkálj a tegnapba vagy holnapba. Légy egész, boldog, tevékeny! Ma!
Ha valamit nagyon akarsz, akkor az egész világ összejátszik azért, hogy megszerezd.
Az élet értelméről nem töprengeni kell, hanem meg kell teremteni.
Isten a világmindenség megteremtésével megtette a maga csodáját. A Földön a csodatevés emberi foglalkozás. Csak éppen csodát tenni nehezebb, mint csodát várni.
Az én emberem, aki fölkel, Az induló, az ébredő, Akinek győzelem az álma, Akiben dalol a jövő. Szeretem azt, aki akar, Aki remény, aki ígéret. Az enyém a vér és a tűz: A fakadó fiatal élet.
Senki sem ismerheti magát, míg szíve nem állta ki a kétségbeesés próbáját. Igyekezz elérhetetlennek tűnő célod felé, oda, ahol a valóság lakozik, és csak a kétségbeesés képes felkúszni a legmagasabb falakra. Időről időre sokkok kólintanak fejbe, és visszatérítenek a valóságba. Próbálj nem azonosulni olyan eseményekkel, amiket nem változtathatsz meg. Kétségtelen, hogy sokkot kapni szokatlan módja a menekülésnek, de szerencsések vagyunk, hogy ez az út egyáltalán létezik.
Mikor nem tudod, miért fáj, Amikor érzed, hogy szólni muszáj, Akkor is, hogyha nincs esély, Csak a saját utadon járj! Mikor látod, hogy reménytelen, Amikor tűrni vagy kénytelen, Csak a saját utadat járd, Még úgyis, ha fénytelen!
Föl kell készülnünk az ellenfél támadásaira, képesnek kell lennünk arra, hogy a halál szemébe nézzünk, és akkor megvilágítja az utunkat.
Ha a világ megváltozik körülötted, lépést kell tartanod vele.
Próbáld meg a lehetetlent. Ne lentről kezdd, mert már eleve lent vagy. Gyorsan mássz fölfelé, mielőtt még kihúzzák alólad a létrát.