Idézetek a motivációról
Nagyszerű ember az, aki tesz valamit saját nemzetének, de annál nagyszerűbb, aki tesz valamit az egész emberiségnek, amelyből saját nemzete is meríthet.
Tanuld meg a bölcsességedet és az erős érzelmeidet munkává átalakítani! A magban rejlő csodához is nem jelszavak hangoztatásával, hanem munka árán juthatsz hozzá.
Kőből és kenyérből épül a királyság.
A lelkesedés a társadalmi bátorság egyik formája.
- Ne vesse meg az életet, Rogyion Romanovics, sok van még maga előtt. (...) - Mi az a sok még előttem? - Élet! Nem próféta ön, mit tudhatja! "Keressetek és találtok!" Talán éppen ezt várja öntől az Isten!
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Kezdetben mindig vannak reménytelennek tűnő időszakok, ezen túl kell esni. Sokszor még most is előfordul, hogy valami nem úgy sikerül, ahogy akartam. Ez elgondolkodtat, kétségbe ejt. Igyekszem folyamatosan fejleszteni magamat, és a műsort, és ebben benne van, hogy olykor kétségbe kell esni.
Ne hagyd, hogy az emberek átgázoljanak rajtad! (...) Ez a te életed. Ha kell valami, merj lépni, és kapd el, mert senki nem fogja tálcán eléd hozni azt, amire vágysz. A jókislányok mindig a második helyre szorulnak.
A tetteid számítanak. Ahogyan az életed éled.
Amikor kiéneklek bizonyos hangokat, amelyekhez rengeteg fizikai erő szükséges, úgy érzem, mintha lebegnék, kilépnék a testemből... nagyon furcsa az egész... és időnként, amikor élőben játszom el egy dalt, érzem azt, ami a megírása közben inspirált. Ilyen lehet, amikor az ember egy bizonyos személlyel megtapasztal egy bizonyos érzést.
A herceg csak úgy varázsütésre nem toppan be és nem emeli ki a lányokat a sorból. A sorsunkat saját magunk alakítjuk, a problémáinkat senki sem oldja meg helyettünk.
Csak elsőre nehéz valamit megtenni, utána már könnyebben megy.
A harc a túlélésért itt indul. Most. Ha nem akarsz küzdeni - nem is fogsz. Azt hiszed, hogy nincs erőd - de van. Miért félsz? Nem kell. Megvan minden fegyvered a harchoz. Hát küzdj.
Kellemetlenkednek? Védd meg magad. Az igazságodat is. Ha félrevonulsz, ha nemlétező sebeidet nyalogatod, akkor belehülyülsz.
Végképp eldöntöttem: igenis, tudós, feltaláló leszek, mint Marie Curie volt. De én a szeretetvitamint fogom felfedezni és előállítani, és szétosztom az utcákon, tereken csatangoló, szeretetre éhes gyerekek között.
Nem a bíráló számít, nem az, aki fanyalog, mert az erős ember egy pillanatra megbotlott, vagy mert ezt vagy azt szerinte jobban is csinálhatta volna az, aki cselekedni mert. Egyedül azé az érdem, aki kiáll a küzdőtérre, akinek arca porban, verejtékben és vérben fürdik, aki vitézül tör előre, aki újra meg újra téved és hibázik, mert a tévedések és hibák minden erőfeszítés velejárói, aki síkra száll a nemes ügyért, aki szerencsés esetben végül megízlelheti a diadal gyümölcseit, s ha derekas teljesítménye dacára végül mégsem arat sikert, legalább tudja, hogy soha nem kell osztoznia a bátortalanokkal és hidegszívűekkel, akik nem ismernek sem győzelmet, sem vereséget.