Idézetek a mindennapokról
Nem a jövő várakozik ránk, hanem a következő pillanat, s aki e pillanaton túllát, az becsapja magát.
A nappalok mind rövidebbek, Jön a tél csendesen, Átokvert lélek, fagyos szélvész Sír a kéményeken, Ökör, szamár, ló összebújva, A széllel versenyt ordít, Az ember búsan gondba mélyed, S a tűz mellé huzódik.
A tűzállóság nem azt jelenti, hogy nem üt ki a tűz, hanem hogy ki tudod védeni.
Inkább később, de korán még jobb, ha túl korán nem jó.
A táplálkozás a biokémiát, az evés az örömszerzést szolgálja.
Minden nap egy új élet. (...) Néha csak annyit tehetsz, hogy figyelsz, és megteszed, ami tőled telik.
Az üzenetek olykor fura csomagolásban érkeznek. Ettől még nem kevésbé fontos a tartalmuk.
Ruhákon keresztül fejezem ki magam, de a ruhák nem határoznak meg engem.
Névtelen leveleket elolvasni is kár -, de válaszolni reájuk illetlenség és esztelenség egyaránt.
A rendben hiszek. Ha ez vesz körül, bennem is rend van. Az embert hajtja a rend, kötelezi valamire. A rend megvéd. Megvéd azok ellen az emberek ellen, akik, mint a tank, mennek előre. Átgázolnak mindenen.
A főzés egy utazás, egy véget nem érő pusztaságon. Egy pusztaságon, melyen számtalan íz honol, finomak és undorítóak egyaránt.
Oldaltáskás, szatyros, hátizsákos embertől óvakodik a gyakorlott postára járó.
Az apróhirdetéseket át szoktam futni, mert az, hogy ki mit ad el, vagy mit szeretne venni, többet elárul egy kerület életéről, mint a manipulált, optimizmustól duzzadó beszámolók a felújított játszóterekről és szépülő parkokról.
Egy saját, jól bejáratott zöldséges erősebb jele a felnőttkornak, mint az érettségi.
Az emberek tulajdonképpen nem tudják, hogy nap mint nap politizálnak. Ha szétválogatják a szemetet, azzal is. Ha bizonyos kulturális eseményekre elmennek, teszem azt, egy alternatív színházi előadásra, mert támogatni akarják az alternatívokat, szintén. Aki biciklire ül ebben a városban, az is valamiféle politikát képvisel, a városét és a mindennapi életünkét.
Facebook
Pinterest