Idézetek a lélekről
A bölcsesség az a léleknek, ami az egészség a testnek.
Ez a lélek nem nyílik meg sehol. Olyan, mint a selyemgubó - nem látszik az elevenje a sok selyme miatt.
Nincs olyan tisztaság, amely ne tudna a vétekről. És nincs olyan vétek, amely ne sóvárogna a tisztaságra.
Ne rágódj szüntelenül az elmúláson, mert a végén egyszer csakugyan meghalsz!
Meg vagyok róla győződve, hogy az ember lelki irányának fejlődésére semmi sincs oly sújtó hatással, mint a külseje, és nem is annyira a külső maga, mint az a meggyőződés, hogy vonzó vagy visszataszító-e.
Amikor felnézek az égre, én nem figurákat látok. (...) Azok ott az előttünk eltávozottak lelkei, akik figyelnek minket.
A Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.
A lét határozza meg a bűntudatot is.
Hasonlatosképen pedig a Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek. Mert azt, a mit kérnünk kell, a mint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.
Minden lélek középpontja: az Én.
Az alázatosak (...) lehatolnak kicsinységük, nyomorultságuk mélyére: oda, ahol már nincs semmi, ahol már minden van. Ott állnak egymagukban, meztelenül, mint akárki: álarc nélkül kitéve a szeretetnek és a fénynek.
Minden ember lelkében vannak súlyos, kimondhatatlan dolgok, melyeket szívesen rábízna másokra, de kifejezni nem tudja, mert eddig még nem sikerült megtalálni a megfelelő kifejezést.
Ismeritek ezeket az érzéseket? Amelyekben az emberi boldogság egyszerű és kicsinyes ügyei óriási fontosságúvá nőnek? A mindenható akarat összezsugorodik és ernyedtté lesz. A lelkeink, amelyekben nem hiszünk, egyszerre valahonnan bebújnak a testünkbe, és irányozzák cselekedeteinket.
A halottak lelke néha visszatér a földre, meglátogatni a helyeket, amelyeket szentté avatott a szeretet, a síron túli halhatatlan szeretet.
Húszéves korában volt egy nagy szerelme, aki megcsalta, erre gyártott egy roppant tetszetős elméletet arról, hogy akkor ő most már nem szeret bele senkibe (...). Ez működött is egy darabig, de aztán kikezdte a lelkét az érzelemmentesség.