Idézetek a kitartásról
A tízéves gyermek Portland szikláján szembeszállt mindennel. A szélviharral, mely elragadta a hajót, a mélységgel, mely megfosztotta a meneküléstől, a tátongó űrrel, mely hátrálni késztette, a földdel, mely megtagadta tőle hajlékát, az éggel, mely elrejtette előle csillagait, a könyörtelen magánnyal, a bús sötéttel, a tengerrel, a mennyel, a végtelenség minden erőszakosságával s minden titokzatosságával.
Ha jó hírneved a múltban valamilyen okból kifolyólag csorbát szenvedett, ne ess kétségbe! A jó hírnév visszaszerezhető. Mint ahogyan az öreg puska csöve is újra meg újra kifényesíthető.
Sose bízz a vízfenékben, tarts ki a magaslaton!
Volt időszak, amikor állandóan olyan történeteket hallgattam, amelyek az elszántságról szólnak. Volt, amikor csak azért éltem, mert élnem kellett. De most azért élek, mert HARCOS vagyok, és azt akarom, hogy egy napon ott lehessek az Ő társaságában, akiért annyit harcoltam.
Tartsd hát magad, szerepedből ne ess ki!
Kiderült, hogy a dolog távolról sem olyan szörnyű, mint előzőleg gondolta. Azzal az érzéssel jött ki belőle, hogy "megméretett, és nem találtatott könnyűnek". (...) De hát semmi sem volt olyan szörnyű a dologban, mint előzőleg gondolta. Ez a pesszimizmus egyik előnye: soha semmi nem olyan rossz, mint amilyennek gondolja az ember.
Ne a sebeidet nyalogasd! A sebek csak azt jelentik, hogy harcba szálltál.
A győztesek soha nem adják fel. Akik feladják, sohasem győznek.
Nem szükséges reménykedni ahhoz, hogy belekezdjünk valamibe, sem sikerrel járni, hogy kitartsunk.
Minden vágy teljesül, ha szívvel-lélekkel hiszünk benne.
Bármi, ami lényedben nem tetszik (agresszió, gyávaság, lustaság, félelem stb.) s meg akarod változtatni, csakis így lehetséges: sok munkával. Aszkézissel. Rendszeres gyakorlattal. (...) Ahhoz, hogy mindezt megvalósítsd, vagy más szóval, a tiéd legyen, hogy te legyél az - sok munka szükséges. (...) Csak az lesz a miénk, amiért áldozatot hozunk.
Nyomás alatt készül a gyémánt.
Ha tüdőd és veséd kiszakad, akkor se add be gyáván derekad!
Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra kezdi, mert tudja, hogy fontos és érdemes újrakezdenie.
A végsőkig kitartani! Mint a végvári vitézek.
Facebook
Pinterest