Idézetek a kitartásról
Mi az elmebaj biztos ismérve? Ha valaki újra meg újra ugyanazt teszi, de más eredményt vár.
Tőzsdecápák - A pénz nem alszik c. film
Kergesd az álmod, ennyivel tartozol magadnak, És meglátod, egyszer csak azt veszed észre, hogy szabad vagy!
Miután az ember túljutott egy nagy megpróbáltatáson, mélyebb megértéssel ismeri fel, hogy semmit sem veszített, csak illúziókat.
Soha nem szabad feladni a jobb holnappal kapcsolatos álmokat.
A szabad akaratú, erős ember nemet mond az őt felemésztő cuccokra. A förtelmes passziók nem az erőseket találják meg. Akik ezekhez fordulnak, éppenséggel azért teszik, mert az ölés, a piálás, a drogozás könnyű kiutakat és olyan mámorokat ígér, amelyekért nem kell megküzdeniük.
A lázadás korában születtünk. Mindenünket neki szenteltük, lelkesedtünk, kockára tettük az életünket és a fiatalságunkat, és most egyszer csak megtorpanunk: a kezdeti lelkesedés átadja a helyét a valódi kihívásoknak: a fáradtságnak, az unalomnak, a saját képességeinkben való kételkedésnek. Kénytelenek vagyunk szembenézni a magánnyal, az ismeretlennel, a váratlan meglepetésekkel, és amikor már sokadszorra esünk el úgy, hogy senki nem segít fölkelni, föltesszük magunkban a kérdést, hogy valóban megéri-e ennyit szenvedni. (...) Megéri folytatni. És folytatni fogjuk, akkor is, ha tudjuk, hogy a lelkünk, bár örökkévaló, ebben a pillanatban az idő hálójának foglya, a maga lehetőségeivel és korlátaival.
A sárkányokkal az a helyzet, hogy némelyikkel az elejétől fogva könnyű bánni, míg másokkal egy picit többet kell dolgozni. Az ember vagy feladja, vagy kitart. De ha végül sikerül a szilaj jószágot betörnie... nos, az a pillanat mindent megér.
Az lesz a győztes, aki talpon marad, Gátat nem ismer, mindig előre halad. Nem tartja vissza soha semmilyen ellenfél, Aki nem fél, és mindent túlél.
A lelkesedés diktálja az iramot, de a kitartás éri el a célt.
Csak az lép túl a sorsán, ki legvégig hisz magában.
Ha feladja az ember, soha nem tudja meg, lett volna-e ereje ellátni a feladatot.
Nincs ideális állapot. De meg lehet közelíteni. Sokat kell érte küzdeni.
Erről van szó. Az állatok kiszámíthatatlanok, tehát a mi életünk is kiszámíthatatlan. Kis diadalok és bukások hosszú sorozata, s az embernek igazán szeretnie kell, hogy ne adja fel.
A harcos erénye: megérti, hogy az akarat és a bátorság nem ugyanaz. A bátorság félelmet és hízelgést parancsolhat, de az akaraterő türelmet és kompromisszumot követel.
Az asszírok (...) harcedzett katonák: amint bekerülnek a seregbe, fát ültetnek, majd mindennap átugorják a helyet, ahová a magot ültették. A magból hajtás lesz, s ők azt is átugorják. A hajtásból növény nő, és ők átugranak fölötte. (...) Lassacskán megnő a fa, és a harcosoknak egyre nagyobbat kell ugraniuk. Türelemmel, odaadással készülnek az akadályok leküzdésére.