Idézetek a kitartásról
Az életben nem szabad attól félni, hogy olyan helyzetekbe kerülsz, amelyekben új kihívásokkal találkozol. Ettől válik érdekessé, s végső soron ez hozza ki belőled is a legtöbbet.
Az élet egyfolytában földet lapátol ránk vagy kókuszdiókat dobál a fejünkre, de mi csak akkor juthatunk ki a kútból, ha minden alkalommal reagálunk. Minden probléma alkalmat nyújt arra, hogy tegyünk egy lépést előre, minden problémára van megoldás, ha nem hagyjuk legyőzni magunkat.
Rájöttem néhány dologra. Ha az életünk pontosan úgy alakul, ahogy szerettük volna - és állítólag ez a sikeres élet ismérve - nos, ebben az esetben néhányan azt gondolhatják, hogy kudarcot vallottam. Egyvalami számít. Hogy a csalódások miatt ne a keserűség uralja az életünket. Tanuljuk meg elengedni a múltat. Ha elönt minket a sötét kétségbeesés, fogadjuk el, hogy nem fürödhet minden napunk fényben. Jusson eszünkbe: csak az éjszaka fekete egén világítanak a csillagok, és azok a csillagok egyszer majd hazavezetnek minket. Ne féljünk attól, hogy hibákat követünk el, ne féljünk a botladozástól vagy a zuhanástól. Sokszor éppen az tartogatja számunkra a legnagyobb örömöt, amitől a legjobban félünk. (...) Ki tudja, kit hová sodor az élet. Az út hosszú, de végül is... maga az utazás a cél.
Féltve őrzött álmunk mindig visz tovább, Megtart, mint egy háló, ringat, hogyha fáj. Néha majd az úton zsákutcába érsz, De közben annyi újat átélsz és remélsz.
A világon semmi sem léphet a kitartás helyébe. A kitartás és az elszántság korlátlan hatalommal bír. A "folytasd eltökéltséggel" szlogen mindig is megoldotta, és a jövőben is meg fogja oldani az emberiség problémáit.
A lélekben ötvenszer annyi kitartás van, mint az izmokban.
Néha reménytelen az életünk, mi mégis kitartunk, és felcsillan a remény.
Az élet tulajdonképen hosszú út a semmibe. Időnként elkerülhetetlenül defektet kapunk az úton, és ez mindig rosszkor történik... De nem igazán van választásunk. Ki kell szállnunk, kereket cserélni, visszaülni az autóba, és tovább menni az élet országútján.
Mindenki képes elviselni az olyan fájdalmat, melynek van valami célja: a nő, amikor gyermekét hozza a világra, a férfi, amikor harcba száll a hitéért, börtönbe vetik, éheztetik, verik azért az egy ügyért. A kínnak sok álruhája létezik, de ha az ember képes jelentést és célt felfedezni benne, akkor olyan szintekre érkezhet el, ahol már minden lehetséges.
Itt csak egyetlen megoldás van. Elfogadni a pillanatnyi helyzetet, és azon igyekezni, hogy az épp előttünk álló feladatot a lehető legjobban teljesítsük.
Nincs jutalom munka nélkül, győzelem erőfeszítés nélkül, győztes csata kockázat nélkül.
A háború ezer veszélye eltarthat három századig, nyersz dél felé, veszítesz éjjelen. Az ember végül csak veszít. Kabátja rongyos, nadrágja keshedt, lopják a zsoldját főkutyák, de csoda végül mindig eshet. Haladjunk hát rendbe csak tovább! Új tavasz jön, zöldül a fű, friss zöld borul a hantra már, de aki még nincs föld alatt, kapcát cserél és talpra áll.
Adj erőt, hogy nyitott maradjon a lelkem, és ne legyen fontosabb számomra a saját bánatom, mint más emberek szenvedései.
Amikor már azt hiszed, hogy feljutottál a csúcsra, és hátradőlve büszkén tekintenél jól elvégzett munkádra, akkor az élet mindig újabb kihívásokkal rukkol elő. Gyakran ezeket csak púpnak érezzük a hátunkon, máskor meg érdemesnek tűnik belevágni. Így megy ez. A kihívások elől nem szabad megfutamodni, a problémák azért vannak, hogy megoldjuk őket.
A fejlődéshez két dolog kell: fáradhatatlan kitartás, és az a készség, hogy olyasmit is el tudjunk vetni, amibe pedig sok időt és munkát fektettünk be.