Idézetek a kapcsolatról
Egy meg egy az nem kettő, hanem sokkal több! Ha két ember összefog, megnyílnak a lehetőségek, és csodálatos események sora tárul fel.
Gondolatot cserélni, eszmét cserélni hátsó okok, hátsó szándékok nélkül minden barátságnak az alapja, sőt, minden igazi kapcsolat alapja.
Azért, mert tisztelsz valakit, te magad nem leszel kisebb!
Minden ölelés, melyben nincs önátadás: hazug.
Csak az egészen fiatalok gondolják, hogy a boldogság változatosság, nyugtalanság, tulajdonképpen a boldogság: megállapodottság, harmónia két ember között, akik közül az egyik természetesen nő.
Az átlagembert csak a saját neve érdekli, senki másé. Ha megjegyzed az átlagember nevét és gondolkodás nélkül néven tudod szólítani, bóknak fogja tekinteni. De ha elfeleded vagy hibásan írod le, ellenséget szerzel magadnak.
A mások iránti érdeklődés, az emberi kapcsolatokra vonatkozó minden más szabállyal együtt, akkor éri el célját, ha őszinte. Ez nem csak arra a személyre igaz, aki érdeklődést mutat, hanem arra is, aki iránt érdeklődést mutatnak.
Ahelyett, hogy elítéljük az embereket, próbáljuk megérteni őket. Próbáljuk meg kideríteni, hogy miért teszik azt, amit tesznek. Ez sokkal hasznosabb és érdekesebb, mint a puszta bírálat; amellett rokonszenvet, türelmet és jóakaratot ébreszt.
Mindig számíthatsz rám a törésvonalak mentén.
Én nem akartam többé nőt szerezni, se téged, se mást, hanem csak veled lenni, hozzád hasonlóvá válni, aki el tudtad velem feledtetni, hogy nő vagy, én pedig férfi.
Mindenki szeretne népszerű lenni. Miért? Mert aki népszerű, azt szeretik. Mindenki szeretné, ha szeretnék. Sajnálatos módon azonban nem mindenkit szeretnek.
Gyakran előfordult, hogy egyforma gondolatok kerítettek mindkettőnket hatalmukba - mintha telepátia révén kapcsolódott volna össze az agyunk éjjel.
Tudom, az emberek szivének mily mulatság, Mikor a híreket mérik s egymásnak adják.
Töltsék el a szivünk száz ég gyönyörei, Nem boldog, míg titkát nem tudja valaki.
Olyanok vagyunk, mint két hajó, amelyek a maguk útját járják, a saját céljukat követve: utunk keresztezheti egymást és meg is ünnepeljük e találkozást, amint ezt valaha tettük -, és akkor a derék hajók nyugodtan pihentek egymás mellett ugyanabban a kikötőben, ugyanazon a napfényben, olyan nyugodtan, mintha már a célnál lennének, mintha egy lett volna céljuk. Ám küldetésünk lebírhatatlan ereje ismét külön utakra űzött bennünket, különböző tengerekre, más napfényre és talán sohasem látjuk viszont egymást - vagy talán látjuk még egymást, csak nem ismerünk egymásra: mert a különféle tengerek és a különböző napsütések megváltoztattak minket!