Idézetek a jogról
A törvény filozófiája: a jót pártolni, a rosszat sújtani; s nincs veszedelmesebb, mint ha a törvények politikai tekintetek miatt majd egynek, majd másnak kedveznek; mert akkor valóban vége minden törvényi szentségnek, mely nélkül az emberi társaság végképp vadállati csordák sorába dűl.
A szabadság lényege pontosan az a tény, hogy nem vagyok köteles mindent nyilvánosságra hozni, amit csinálok, hogy jogom van a titoktartáshoz... hogy én dönthetem el, mit szeretnék felfedni magamból. Az egyénnek ez a joga elválaszthatatlan a demokrácia lényegétől.
A törvény olyan, mint a lánc. Csak ezzel lehet engedelmességre tanítani az esendőket.
Úgy működik a világ, hogyha valamit nem tudunk bizonyítani, az kvázi nincs is.
A törvény és az igazság közé nem mindig lehet egyenlőségjelet tenni.
A bíróságok nem igazságot szolgáltatnak, hanem a legjobb esetben jogot!
Az igazságszolgáltatás nem más, mint a szeretet nyilvános arca.
Nem hozhatunk törvényeket vallási alapon, amikor a vallás mindenkinek mást jelent. Marad tehát a tudomány. A reprodukcióról szóló tudományos tények bizony tények. A fogantatás, az fogantatás. Maga dönthet arról, hogy az Istennel való kapcsolatának tükrében ez mit jelent az ön számára... de a törvény az alapvető emberi jogokat képviseli a reprodukció kérdésében is, azaz nem szabadna, hogy többféle értelmezése lehessen.
A törvényhozásnak az a dolga, hogy az embernek joga legyen döntést hozni. Ha ön valamire azt mondja, nem teheti meg, mivel tiltja a vallása, az helyénvaló. De ha ön azt mondja valamire, hogy én nem tehetem meg, mert az ön vallása tiltja, az már probléma.
A törvények vagy feketék, vagy fehérek. A női sorsok viszont ezerfélék.
A szenvtelenség az igazságszolgáltatás lényege. Mert ha valaki nem szenvtelenül tesz igazságot, mindig fennáll a veszélye, hogy éppen nem igazságos.
Ha a bűnüldözés mindenben a jogszabályok szerint működne, bezárhatnánk a kórházakat.
Egyesek azt tartják, hogy a jog: egyenlőség, és valóban az, csak éppen nem mindenkinek, hanem csak az egyenlőknek, az egyenlőtlenséget is szokták jognak tekinteni, és valóban az, csak éppen nem mindenkinek, hanem az egyenlőtleneknek; így elhagyva azt, hogy "kinek" a számára, helytelenül ítélnek.
Mi a jog? Amit a törvénykönyv rögzít, vagy ami a társadalomban valóságosan érvényesül és elfogadtatik? Vagy az a jog, amit - akár rögzítenek törvénykönyvek, akár nem - el kell fogadni és érvényesíteni, ha nincs rajta semmi kivetnivaló?
Egyformák vagyunk az Úr előtt. Ránk bízza, hogy igazságot tegyünk.
Lehetetlen megszegni a törvényt. Csupán önmagunkat morzsolhatjuk föl a törvénnyel szemben.
Facebook
Pinterest