Idézetek az igaz szerelemről
Az ember néha egy arcba lesz szerelmes, és nem abba, ami mögötte van.
Az ember úgy esik bele az első szerelembe, mint a kanyaróba. A fiú ilyenkor nem lát mást, csak szerelmesét.
A jó barát jó férj vagy jó feleség is tud lenni.
Az ember állat s ugyanazon alapösztönöknek van alávetve, mint amelyek az egész állatvilágon uralkodnak. Ami virágot és díszt szokás a szerelemre szórni, csak arra jó, hogy elrejtse, mint a farkasvermet.
A szerelem szupergyógyszer tud lenni, de nem tünteti el a problémákat, nem megoldás, csak ápol, s eltakar.
A szerelem gyönyörűséges rettegés.
A szerelemhez sosem késő. Akár a már csak parázs fellobbanása, akár egy új találkozás a kiindulópont, a szerelem érzése és élménye kortalan.
Az a jó szerelem, amelyben jelen vannak az izgalmas, régi érzések is. Természetesen ezek a negyvenes években járva sokkal ritkábban ömlenek az emberre; nem akkora a lángolás, mint az első szerelemnél, mégis elengedhetetlennek tartom, hogy megőrizzük a tüzet.
A szerelem nemcsak életkoronként, hanem generációnként, szociokulturális környezet függvényében is változik - tehát térben és időben nézve más-más meghatározást kapnánk, attól függően, hogy kit kérdezünk meg.
Ha csak egyetlenegyszer éljünk is meg a szerelmet, tudjuk, hogy szerelmesek vagyunk - mindenféle előzetes tudás nélkül. Éppen ez a szép benne! A veszélye pedig az, hogy ha valaki egyszer megtapasztalta, onnantól kezdve mindig azokat az érzéseket és élményeket fogja keresni. Ugyanazt és ugyanúgy, ami lehetetlen! Egy kapcsolaton belül is változik a szerelem megélt élménye az időben.
Amit a nő, a tisztességes nő megérteni soha sem tud, hogyan tudjátok ti férfiak a szerelemben csak a testet akarni - a lélek nélkül? Holott mi, ha szeretünk, az egész lelkünkkel szeretünk, - s ugy tudjuk gyülölni, megvetni azt, aki nem akarja, csak a testet...
A szerelmes ember egy nevet és arcot vetít maga elé opálosan, ezért nem látja a többieket...
Az ellentétek nem vonzzák egymást. Pusztán csak kulturális beidegződés az az elképzelés, mely ennek ellenkezőjét állítja, semmi valóságtartalma nincs, akárcsak annak a babonának, hogy aki vizes hajjal fekszik le, megbetegszik.
Akármennyije van is az embernek, a szerelem mindig többet követel.
Mikor az ember szerelmes lesz, az egy szempillantás alatt történik, két szó között, a szünetben.