Idézetek a gyűlöletről
Az ember válogassa meg, hogy kitől hagyja megsérteni magát!
Bizonyos embereknek szükségük van a konfliktusokra, mert úgy érzik jól magukat, és ha nincsenek problémák, akkor csinálnak.
Aki nem kapja meg azt a figyelmet, amelyről úgy gondolja, hogy jár neki, elkezdi becsmérelni azokat, akik megtagadják tőle a vágyott elismerést.
A tudatlanság gyűlöletet szül. A félelem az apja, és az elszigetelődés az anyja. Mikor nem értünk valamit, félni kezdünk tőle, és távol tartjuk magunkat tőle. A félelem pedig csak nő bennünk, és néha gyűlöletbe csap át.
A gyűlölet és az előítélet ostobává teszi az embereket.
Csak azért, mert furcsának gondolsz, még nem vagyok szörnyeteg. Csak azért, mert nem értesz, még nem vagyok furcsa.
Az emberek sokféle okból lehetnek szemetek. Néha egyszerűen azért, mert ilyen a természetük. De az is előfordul, hogy másokon verik le, ahogyan velük bántak. Így is nevelhették őket, és bár nincsenek ennek tudatában, felnőve ezt adják tovább a világnak. Megint mások félelmükben szívóznak, vagy hogy megelőzzék mások szívózását. Azaz önvédelemből teszik.
Az ember szíve olyan, mint a kályha. Hőt termelünk, energiát szórunk szét. De amikor másokat vádolsz, mocskolsz, kipletykálsz vagy rágalmazol, az energia elvész. A szívünk kihűl.
A gyűlölet erős kötelék, és ha elszakad, némi mélabút hagy maga után.
A kegyetlenséghez, mint minden más bűnhöz, önmagán kívül nem kell más indok. Csupán kedvező alkalom.
Az emberi faj legtöbb képviselőjét felettébb visszataszítónak találom. Az érzés valószínűleg kölcsönös.
A gyűlöletben is van hierarchia, ez mindenkinél más és más.
Úgy tanuljuk a gyűlöletet, de ha ezt meg tudjuk tanulni, akkor ugyanúgy a szeretetet is.
Az optikai csalódás, hogy meglátlak és csalódok, nem veled nevetek, hanem rajtad: ez a valós ok.
Van, akinek nem keresem a társaságát, mert pazarlásnak tartanám azt az időt, amit vele töltenék. A gyűlölet nagyon erős szó. És túl intenzív érzés. A valódi gyűlölet óriási energiákat emészt föl, nagy luxusa az életnek. Inkább távolságot szoktam tartani, de azt sem helyektől, csak emberektől. A helyek önmagukban mindig ártatlanok.