Idézetek a gyűlöletről
A beteg és a buta ember lelki szegénységének bizonyítványa a gyűlölet.
Az első 10 másodpercben eldöntjük egy idegenről, szimpatikus nekünk, vagy épp ellenkezőleg. Ez idő alatt nem mondhatja el a véleményét az állatvédelemről, nem fejtheti ki, hisz-e Istenben, sőt talán arra sincs ideje, hogy a nevét kimondja. Még meg sem szólal, mi már felmértük, és ítéletet hoztunk felőle. Mondhatjuk erre, hogy felületes ítélethozatal, és igazunk is lesz, mégis így működünk szinte mindannyian.
A gyűlölet felemészti az embert, és megfeledkezik arról, ami igazán fontos.
Az irigység a középszerűek vallása. Megnyugtatja őket, csillapítja mardosó nyugtalanságukat, és végső soron szétrohasztja a lelküket, mert addig igazolják vele a kapzsiságukat és fukarságukat, amíg már maguk is elhiszik, hogy az jó, és hogy a mennyország kapui csak a magukfajta korcsok előtt nyílnak meg; akik úgy élik le az életüket, hogy semmi nyomot nem hagynak a szánalmas igyekezeten kívül, hogy másokat lehúzzanak, hogy kizárják, sőt ha lehet, tönkretegyék őket; akik puszta létükkel, önmagukkal bizonyítják, milyen szegények lélekben, szellemben és testben. Boldog az, akit a hülyék megugatnak, mert a lelke nem lesz a martalékuk.
Aki kigúnyolva és megvetve érzi magát, az támadásnak éli meg a kritikát. Mindegy, mennyi igazság van a kijelentésben, ha támadva érezzük magunkat, ellenállunk. Védekező álláspontra helyezkedünk, és lehúzzuk a rolót.
A szegény, elnyomott ember mindig rokonszenvez azzal, akit szintén elnyomottnak gondol. A gazdaggal akkor sem rokonszenvez, ha baj éri és rászorulna szeretetére: úgy kell neki, nem árt, ízlelje meg az is a nyomorúságot!
Ahol a két partner közül az egyikből a nemi vonzerő teljesen, tökéletesen és véglegesen hiányzik, ott hiába a szánalom, a józan ész, a kötelesség vagy bármi - az emberi természetben rejlő viszolygáson semmi sem tud úrrá lenni.
Megfigyeltem: csak azért kívánok rosszat az embereknek, mert, ha jól megy dolguk, - fitymálók s "az élőlények szemtelenségével" oly biztosnak, erősnek érzik magukat, hogy elviselhetetlenekké válnak.
Aki agitál, rossz érzéseket kelt, bármi ügy érdekében is tegye, semmilyen valódi, konstruktív célt nem szolgál.
Noét se nagyon szerethették, akik nem ácsoltak bárkát.
Az átoknak ilyen a természete: soha nem ad semmit, viszont mindent elvesz.
A rosszkedvű ember megmérgezi a levegőt jelenlétével. Fuss tőle. S minden olyan helyről, ahol rosszkedvűek élnek. Minek lakjunk siralomházban, ha nem vagyunk elítéltek.
A jó élet a legjobb bosszú. Azok, akik bántani akarnak, nem tudnak több keserűséget okozni.
Az ember semmit sem nyerhet azzal, hogy idióták kegyét próbálja elnyerni - és nekem megvan rá az okom, hogy megvessem az emberiség nagy részét.
Rühellem a talmi szókat a partról okoskodókat. Örökkön jó szelet ígérnek részvét mosoly a háborgó vízben fuldoklónak. Ők mindent megúsznak sosem hajóznak.