Idézetek filmekből
Hatalom: épp olyan gonosz drog, mint bármely más.
Azt mondják, hogy az emlékeinktől vagyunk azok, akik; hogy a múltunk határoz meg bennünket, de nem felejthetjük el, hogy tovább kell fejlődnünk, mert néha az emlék olyan erőteljes lehet, hogy benne ragadunk, megrekedünk a pillanatban.
Felőlem hihet, amennyire csak akar a túlvilágban és a mennyben és a pokolban, de ha erről a világról van szó, ne legyen hülye! Vetheti Istenbe a hitét, hogy átsegítse a mindennapokon, de ha átmegy az úttesten, akkor tuti, hogy körülnéz.
Ha az igazat akarjuk megtudni valakiről, akkor az érintettet kell utoljára megkérdezni.
Könnyebb meghalni, mint látni valakit meghalni.
Ha a szerelemről ésszel döntenénk, ki választana ilyen rettenetes szenvedést?
Néha hagynod kell, hogy gyenge lehess, mégpedig azért, hogy később megerősödhess.
Talán amit halálunkkor mondunk, kevésbé fontos, mint az, amit rólunk mondanak. Mikor meghalsz, mi a legszebb dolog, amit valaki el fog rólad mondani? Mi a legrosszabb? Valahol a kettő között van az, aki tényleg te vagy. Vagy talán a puszta szó nem elég, hogy leírjon egy életet. Talán csak a tetteink képesek rá.
A győzelem megszerzéséhez az egyetlen elem, amire minden másnál nagyobb szükség van, az a csapatmunka, de a csapatmunka ugyanakkor a legrémisztőbb fogalom, amivel az ember szembetalálkozhat. Belépni egy csapatba azt jelenti, hogy feladod az egyéniséged egy részét, hajlandó leszel megtenni bármilyen áldozatot, ami szükséges egy nagyobb cél érdekében. Ha hajlandó vagy ezekre a dolgokra, hogy tényleg csapatjátékossá válj, akkor siker fog következni. De egy figyelmeztetés: győződj meg arról, hogy a siker, ami jön, az a siker, amire szükséged van!
A legrosszabb szúrt seb az, ami a szívet éri. Persze a legtöbben túlélik, de a szív sosem lesz a régi. Mindig van egy seb, szerintem azért, hogy emlékeztessen arra, hogy még ha csak egy kis időre is, de valaki miatt gyorsabban vert a szíved. És ezzel a sebbel együtt élhetsz büszkén egész életedben.
Túl késő, hogy visszakapjam a régi életemet, de nincs túl késő, hogy tönkretegyem a tiédet.
Mikor bosszút állsz valakin, igazából a lehető legnagyobb tiszteletet fizeted vissza. Mintha azt mondanád: olyan mértékben befolyásoltad az életem, hogy viszonoznom kell. Olyan mélyen befolyásolnom kell az életed, mint ahogy te az enyém. A bosszú talán a végső üdvözlőlap. Igen. Mikor így gondolsz rá, a mondás igaz: édes a bosszú.
"A bosszú az enyém", mondá az Úr. Így van. A Biblia szerint, a bosszú a mindenható Isten kizárólagos joga. De ha Isten elismeri, hogy él a bosszúval, és ha Isten csak jó dolgokat tesz, ez azt jelenti hogy a bosszú az jó? Ez azt jelenti, ha Isten képmására termettünk, akkor a bosszú nem a gyűlölet eszköze, hanem egy szent hadjárat? Egy áldott dolog?
Ne a szerelmet féld, mi elővette bilincseit a tokjából, és rabul ejt fájdalmasan csábító ölelésében! Ne a vért féld, mi a sebedből szivárog, és próbára teszi a türelmedet! Ne a szenvedély gyötrő kínját féld, ahogy széttépi az érzelmeket a gyökerénél! Ne az eltompuló szívdobbanást féld! Azért, mert ez a legeslegjobb rész.
Minden áttérés, hogy kommunistából kapitalista lesz, vagy napi hat doboz után antidohányos, úgy végződik, hogy elítéljük a korábbi gyakorlatot. Mert azok a hitek nem működtek, nem működnek mindenkinek. A Látomás beszűkült, elvakította a fény. Akár hinduvá válik, vagy beáll a seregbe, fanatikussá válik. Ha engem kérdezel, a fanatikusok azok, akik elrontják ezt a világot. A fanatikusok hiszik azt, hogy az Isten az ő oldalukon áll. És nekünk, többieknek? Nekünk nincs szükségünk isteni fényre. Az éjszaka sötétjében csak elég fényt akarunk, hogy ne rúgjunk bele valamibe úton a vécé felé.