Idézetek filmekből
Az ősi görögök úgy hitték, mikor egy testvér meghal, csak felszáll a csónakra, átkel a Styx folyón és elmegy egy Hadész nevű helyre. (...) Ez egy hely, ahol folytatjuk a vágtánkat. De a görögök megértették. Csak az, hogy éltél, csak az, hogy keresztülmentél a feltámadás tiszta nehézségein, és keresztülmentél egy teljes napon, elég volt, hogy elnyerd az örök jutalmad.
Nem tudom, miért van ilyen hacacárénk azért, hogy tovább adjuk a nevünket. Mintha ez valahogy indokolná a létezésünket.
A bánat olyan, mint egy hullám. Meg kell ülni!
Minél többet vélnek látni, annál könnyebb lesz önöket becsapni. Mert mit jelent látni? Hiszen hiába néznek, valójában szűrik a látványt, értelmezik, jelentésekre vadásznak.
Ironikus, mi? (...) Csak úgy érezheted azt, hogy igazán élsz, ha egy másik ember kezébe teszed az életed.
Csak egy lány vagyok, aki itt áll egy fiú előtt, és arra kéri, szeresse őt.
Ha szerelmes vagy, azt hiszed, bőven van időd. De higgye el, nincs így. Ha esélye van szeretni (...), ragadja meg!
Az anyai ösztön sosem ésszerű, de ettől még nem helytelen.
Mind úgy tesszük fel a kérdést, hogy azt halljuk, amit szeretnénk.
Ha specialistát választasz, betegséget is választasz.
Amíg azt hiszed, megedzetted magad a fájdalomra, valójában csak a csodára vársz. Ezért amikor eljön a halál, az rettenetes, mert rájössz, hogy egyáltalán nem készültél fel rá.
Senki sem tartja magát rossz embernek, de én már jónak sem.
Megtanultam, hogy sose várjak arra, hogy egy férfi megmentsen.
Egy titok akkor marad titok, ha csak egy ember tud róla.
Emlékek: élénkebben élnek bennünk, mint a sérelmek.