Idézetek filmekből
Ha megbékélsz a helyzettel, akkor könnyebben megértheted, mi folyik körülötted.
Rá fogsz jönni, hogy sok igazság, amihez ragaszkodunk, javarészt a mi szemszögünkön múlik.
Ha valamit nagyon szeretsz, nem hagyhatod csak úgy elveszni. Ez a fajta szeretet tart minket életben, akár van értelme mások számára, akár nincs.
A halál az élet természetes része. Örömmel gondolj azokra, akik végre egyesülnek az erővel. Ne gyászold őket! Ne fogóddz beléjük! A ragaszkodás féltékenységhez vezet, és az a kapzsiság ikertestvére.
Az önsajnálat bénít. A keserűség megöli a lelket.
Az idősebb kor előnye, hogy ilyenkor sajnos már ráébred az ember, hogy a jövő mindössze egy másik ma. Csak épp, ha elérünk oda, több tegnapunk lesz, és kevesebb holnapunk.
Néha azt hisszük, hogy tudjuk, mi történik velünk. Aztán kiderül, hogy valaki átírta a forgatókönyvet.
Kellenek a megbánni valók, amíg a szép emlékek is velünk vannak. Mindenki követ el hibákat, csak legyen elég időnk helyrehozni őket.
A "végzetes" csak egy kihívás. Az "életveszélyes" miatt kelünk ki reggelente az ágyból. Nem könnyen ijesztenek meg minket, nem hátrálunk meg, nem táncolunk vissza, és semmiképp sem adjuk fel, legalábbis a munkában nem. Hogy végezhessük a munkánkat, hinnünk kell benne, hogy a kudarc nem lehetséges, hogy nem számít, milyen beteg a páciens, van számukra remény. De amikor a valóság befurakodik a remény világába és végül megadjuk magunkat az igazságnak, az csak azt jelenti, hogy elvesztettük aznap a csatát, nem a holnap háborúját. Itt van a feladással kapcsolatos dolog. Ha egyszer megteszed, ha tényleg beadod a derekad, el fogod felejteni, hogy miért is kezdtél el harcolni.
Ha krízis van, te nem fagysz le, mész tovább és minket is továbbrugdalsz, mert láttál rosszabbat, túléltél rosszabbat. Ezért tudod, hogy nekünk is menni fog. Azt mondod, hogy sötét vagy és ijesztő. Ez nem hiba, hanem erő. Ettől vagy az, aki vagy. Nem fogok letérdelni, és nem kérdezek semmit. Szeretlek, és nem kell nekem senki más, csak te.
Hiszem, hogy csodálatos vagy, hogy van benned valami fantasztikus, függetlenül attól, hogy mi történt veled az életben, függetlenül attól, hogy idősnek vagy fiatalnak gondolod magad. Abban a pillanatban, hogy helyesen kezdesz gondolkodni, az a valami ott belül, a benned lévő erő, ami nagyobb, mint a világ, feléled és átveszi életed irányítását. Éltet, felruház, vezet, véd, irányít, biztosítja az életet, ha hagyod.
Egy hűséges szív, amit bebörtönöztek, végül pengeéles lesz. Egy nap átszúrhatja a lelked.
Kétfajta küzdelem van, tudnunk kell különbséget tenni közöttük: az életet védjük-e, vagy a büszkeségért harcolunk.
Vágy. Egy érzés, amelynek célja, hogy rossz útra vezessen. A szeretetre éhezőket ostoba döntésekbe hajszolja.
Minden sebésznek van egy árnyéka. A félelem és a kétely sötét fellege, ami még a legjobbakat is kísérti a műtőben. Úgy teszünk, mintha az árnyék nem lenne ott. Reménykedünk, hogy ha még több életet megmentünk, új technikákat sajátítunk el, gyorsan és messzire futunk, az árnyék belefárad majd a hajszába. De ahogy a mondás tartja: az árnyékodtól nem menekülhetsz. Minden sebésznek van árnyéka, és csak úgy szabadulunk meg tőle, ha eloltjuk a lámpát. Ha nem menekülünk a sötét elől, és a félelmünk szemébe nézünk, emelt fővel.