Idézetek filmekből
Mindenki sérült, úgy látszik, csak van, aki jobban, mint mások. Gyerekkorunk óta cipeljük a sérüléseinket, aztán felnőttként visszaadunk mindent, amit kaptunk, és persze mindannyian okozunk sérüléseket. És aztán minden erőnkkel megpróbáljuk megmenteni, ami még menthető.
Apám szerint négy szabálya van a nősülésnek: kell egy nő, aki feltétel nélkül szeret, aki kihívást jelent neked, akivel mindig szeretkeznél, és ami a legfontosabb, ügyelned kell, hogy ezek hárman ne találkozzanak. Apám se viccnek szánta anno. Az önéletrajza volt.
- Imádom az esküvőket, a szerelem és remény ünnepe, és van torta. - A menyasszony eljátssza, hogy szűz, a vőlegény eljátssza, hogy megtalálta az igazit, és az örömszülők eljátsszák, hogy kedvelik egymást. A hazugok karácsonya. - És mégis szép.
Varázslatos dolog hinni a sors kezében.
A gyűlölettel könnyebb elbánni, mint a szeretettel, főleg ha csalódtunk abban, akit szeretünk.
A lelkiismeret csak mutatja a jó irányt, de nem vezet oda.
A világban nincs olyan, ami csak egyszer történik meg, semmi. A végtelenség mindkét irányban létezik és nincs egyszeri alkalom, nincs eltűnt pillanat.
Ha valaki elmegy, csak az emlékek maradnak utána, amit mások életében hagyott.
A babonák az olyan dolgok közötti űrt töltik be, amelyeket irányíthatunk, és amelyeket nem. Itt egy penny, és ha a felveszed, a szerencse ma végig veled lesz. Senki nem akarja elszalasztani a jószerencséjét. De ha elmondjuk harmincháromszor, az segít? Valaki tényleg odafigyel rá? De ha senki sem figyel, akkor meg minek csináljuk ezt a sok furcsaságot? Minek? Hiszünk a babonákban, mert azt mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy nincs mindenre válasz. És tudjuk, hogy az élet rejtélyes dolgokat tartogat. Ne becsüld le a woodoot, akárhonnan is jön.
Mind egyedinek születtünk, a tapasztalataink által változunk és formálódunk. Mindannyiunkból lesz végül valaki.
Ha kedves vagy valakihez, nem leszel az emberiség legalján. Azt jelenti: van valamid, amit megoszthatsz.
A ráncok emlékeztetik a lelket, hogy hol járt és hol nem.
El kell gondolkodnunk azon, miért ragaszkodunk annyira az elvárásainkhoz? Az elvárt csak szilárdan tart minket. Egy helyben. Mozdulatlanul. A várt csak a kezdet. A váratlan az, ami megváltoztatja az életünket!
Mit fogunk tenni az életünkkel? Bárokban ücsörgünk, lapozgatjuk a Cosmopolitan-eket és nyolcvanévesen rájövünk, hogy egy idegennel alszunk évtizedek óta?
Nem kesergek a múlton, inkább élvezem a jelent.
Minden, ami él, örökké él, csak a burok porlad el, a lélek halhatatlan.