Idézetek filmekből
Amit őszintén mondunk, nem feltétlenül igaz.
Először láttál valakit meghalni? Nehéz, ugye? Fájdalmas, ugye? "Ezt tehettem volna, azt tehettem volna..." Csak a megbánás van az elmédben. Az egyetlen dolog, amit mi élők tehetünk, hogy megőrizzük őket a szívünkben. (...) Nem kell visszatartanod, sírj, ameddig akarsz. Nem kell szégyellni a könnyeket, amiket másokért hullajtunk.
A világ legszomorúbb szava: bárcsak.
Néha többet árt, ha nem mondunk ki valamit, mint ha kimondjuk, bármilyen nehéz is.
Engedje meg magának, hogy jobban érezze magát! És aztán megtanulhatja, hogyan engedje meg magának, hogy folyamatosan jobban érezze magát.
Bátorság az, ha rajtad kívül senki más nem tudja, hogy félsz.
Az egyetlen dolog, ami a magánynál is rosszabb, ha más emberek tudják, hogy egyedül vagy.
Minden bánatom Egy tisztító erő. Ma könny, ma fájdalom, De lesz még szép idő.
A sebek a múltra emlékeztetnek, de nem kell meghatározniuk a jövőt.
Bár sose voltam e világra való, bevallom, nehezebb elhagynom, mint gondoltam. Azt mondják, testünk minden atomja valaha egy csillag része volt, talán ezért jöttem el... hogy hazaérjek.
Rendszerint másoktól idézek, de neked most eredeti John Smith sorokat küldök. Nem valami költőiek, de igazak. Igen, a börtön érzéketlenné tesz, de rákényszerít, hogy észrevegyük, mi a legfontosabb. A család és a hűség. Mi elítéltek, tudjuk, hogy a börtönben egyik sem létezik. Tehát ne menekülj az elől, akivé váltál – elítélt. Fogadd el, fejlődj tőle és többé nem veszted szem elől az igazi értékeket.
Az emberi szív a zavaros érzelmek nagy tárháza.
A férfiaknak mindig az kell, ami elérhetetlen. Ha egyszer megkapják, akkor már nem érdekli őket annyira, mint azelőtt.
A nap végén, amikor véget ér a stressz, csak arra vágyunk, hogy közel legyünk valakihez. És mikor igyekszünk távolságot tartani, és úgy tenni, mintha nem törődnénk egymással, általában nagy kamu. Kutatunk, és eldöntjük, kit akarunk a közelünkben. És ha megtaláltuk ezeket az embereket, ragaszkodunk hozzájuk. Mindegy, mennyire bántottuk meg őket, akik még a nap végén is velünk vannak, őket érdemes megtartani. Persze a közel néha lehet túl közel. De néha a személyes terünk megsértése pontosan az, amire vágyunk.
Nem mi választjuk meg, kit szeretünk, a szerelem választ minket.
Facebook
Pinterest