Idézetek filmekből
Sosem azok tesznek boldoggá, akiktől várod. Ha találsz valakit, azt értékeld!
A fiatalság a főfogás, az öregkor a desszert.
A szerelmet nem lehet magyarázni. Amit az ész lát, a szívnek nem fáj.
Nem az a magányos, akinek nincs senkije, hanem aki nem tud szeretni.
Nincs jobb tudás a tapasztalatnál.
Aki azt hiszi, hogy bátor, ne oroszlánt szelídítsen, hanem gyermeket.
Ha nem tudjuk, ki az ellenség és ki a barát, nem bízhatunk meg senkiben.
A házasság lényege, hogyan éljük túl a változásokat.
Mindenkiben van olyan rész, amit nem szeret magában. Úgy cipelitek, mint egy súlyt. A szerencsések rájönnek, hogy ha túl nehéz lesz, úgy dönthetnek, hogy leteszik. Ekkor láthatják úgy a dolgokat, amilyenek valójában.
Néha, még ha tudod is, hogy hol ér véget az út, az nem jelenti, hogy ne élveznéd az utazást.
Soha ne add fel az életedet harc nélkül!
Éljen az első szerelem! Csupa derű, csupa szenvedély, és semmi köze a valósághoz.
Néha elgondolkodom, vajon meddig emlékezik az ember egy hangra. Ilyenkor elfog az aggodalom és a fejemben újra és újra végigjátszom a jelenetet, hogy tudjam, még emlékezem rá. De ha ezután... ha ezután soha nem találkoznánk, többé csak a látványa maradna meg az emlékezetemben? Vagy talán csak a hangja?
Önmagáért kell szeretned őt, nem azért, aki lehetne.
Tudja, mi a legfélelmetesebb az életben? Ha nem találja a helyét a világban. Ha fogalma sincs, hogy miért is él... ez valami irtózatos érzés. De most, hogy tudom, ki maga, tudom, hogy ki vagyok én, nem holmi selejt, a filmekben honnan is tudjuk meg, hogy melyik figura lesz a gonosz? Onnan, hogy ő a jó tökéletes ellentéte, mégis a legtöbbször barátok, akár csak mi.