Idézetek filmekből
Hős akárkiből lehet. Még abból is, aki megnyugtat egy kisgyereket csupán azzal, hogy a vállára terít egy kabátot, és tudatja vele, hogy a világnak még nincs vége.
Félelem, hit, szerelem. Jelenségek, amelyek meghatározzák sorsunk alakulását, erők, amelyek jóval a születésünk előtt hatni kezdenek és az elmúlásunk után sem szűnnek meg.
Az életünk nem csupán a miénk. Az anyaméhtől a sírig kötődünk másokhoz - a múltban és a jelenben. És minden bűntettel vagy kedves gesztussal a jövőnkhöz járulunk hozzá.
Egész életünkben a jövő miatt aggódunk. Eltervezzük. Próbáljuk megjósolni, mintha az, hogy előre ismerjük, elnyomná a robbanást. De a jövő mindig változik. A jövő a legbelsőbb félelmeink otthona és a legvadabb reményeinké. De egy dolog biztos, ha végül megmutatkozik, a jövő mindig más, mint ahogy elterveztük.
Néha a fény annyira elkápráztat, hogy nem látunk mást. Máskor sötét felhők takarnak be minket, és úgy tűnik, az ég sosem tisztul ki. De ha megcsillan egy napsugár a szakadó esőben, létrehozhat egy keserédes szivárványt. Jól vigyázz! Pont, mikor azt hinnéd, hogy már a naplemente felé vetted az irányt, beléd csaphat a villám!
A horzsolások és törések idővel meggyógyulnak, de a szíven ejtett sebek már közel sem olyan könnyen.
Rainbow: Nisha Rokubou no Shichinin
Jobb, ha nem feledkezünk meg a múltról, hanem okulunk belőle, különben a történelem könnyen megismételheti önmagát.
A tetteinknek legyen következménye, különben nincs rend.
Ha elhisszük, hogy az emberi létet a logika irányítja, az élet lehetőségét vetjük sutba.
Mindig van olyan, aki marad, és olyan is, aki elmegy. Ez másokkal is így van. Ha senki sem tenne semmit, csak azért, mert fél az elválástól, mi lenne? (...) Embernek lenni azt jelenti, hogy képesek vagyunk ezzel a bánattal együtt élni. Ez a szeretet, és az emlékek és az emlékezés. Ha csak ezek egyike is megvan, az erőt adhat ahhoz, hogy tovább élj. Ha ezek közül egy sincs, akkor nem leszel képes tovább élni.
Jó barátokat nagyon nehéz találni, akik ott vannak neked akkor is, amikor tévedsz, de közben nem csak azt mondják, amit hallani akarsz. Azt is hajlandónak kell lenniük elmondani, amit hallanod kell. Ez az oka, hogy olyan nehéz megtalálni az igaz szerelmet. Mert a szerelem alapja a barátság, és a barátság nagyon, nagyon ritka.
A félelemnél és szerelemnél nincsenek erősebb emberi érzések. Nem sok mindenben különböznek. Mindkettő őrült dolgokra készteti az embert. (...) Néha olyat is teszünk, ami halálra rémít minket, csak mert szerelmesek vagyunk.
Vannak dolgok, amikre nem lehetünk hatással, amik csak úgy megtörténnek. Egyesek sorsnak nevezik, mások tiszta balszerencsének.
Ijesztő lehet rájönni, hogy tévedtél valamivel kapcsolatban, de nem szabad félni meggondolni magunkat, hogy elfogadjuk másként a dolgokat. Tudni, hogy már sosem lesz semmi a régi, jobb lesz, vagy rosszabb. Fel kell adnunk azt, amiben eddig hittünk. Ha elfogadjuk a dolgok állását, és nem azt, amiben hittünk, akkor megtaláljuk a helyünket.
Én mindig úgy véltem, hogy a gonoszság nem születik, hanem megteremtik.