Idézetek a felfogásról
Az ember mindig óvatosabban, körültekintően bánik az írott szóval, ellentétben azokkal, amiket kimond!
Akinek fáj a foga, az azt hiszi, hogy akinek nem fáj a foga, az boldog.
Egyikünk sincs egyedül. És amit kilélegzünk, más belélegzi. A fény, ami ránk világít, ekképpen szomszédunkra is világít. Ezen az alapon minden kapcsolatban van minden mással. Ezen az alapon a barátommal éppúgy kapcsolatban vagyok, akárcsak az ellenségemmel. És ezen az alapon nincs különbség köztem és a barátom között. És ezen az alapon nincs különbség köztem és ellenségem között. Mert egyikünk sincs egyedül.
Aki meg van róla győződve, hogy egyedül ő normális, az hülye?
A nemi viszony a háború oka és a béke célja... minden célzás kulcsa, minden titkos pislantás, minden ki nem mondott ajánlat s minden lopva vetett tekintet tartalma; mindennapi gondja-gondolatja a fiataloknak és gyakran az öregeknek is... folyton kész anyaga a tréfának, csak azért, mert a legmélyebb komolyság az alapja. Mert a világ pikantériája és tréfája, hogy... mindenkinek fő-főügye, mégis titkosan űzik... amelynek elérésével azt hisszük, hogy minden el van érve, elhibázásával pedig, hogy minden el van hibázva.
Annyi hasznod van, mint egy pár nélküli kesztyűnek. Felvenni nem lehet, kidobni meg sajnálja az ember.
Ha egy ateista és a pápa ugyanazt gondolják, az azt jelenti, hogy van valami, ami igaz. Lennie kell egy emberi igazságnak, amely a vallásoktól függetlenül létezik.
Ha elkezdünk hinni istenekben, boszorkányokban, manókban, fáraó átkában és bosszúálló halottakban, akkor minden lehetséges és semmire sincs racionális magyarázat.
Az lesz kritikus, aki nem jó művésznek, mint ahogy abból lesz spicli, aki nem jó katonának.
Ha minden fájdalmasat és rosszat elkerülünk, akkor honnan fogjuk tudni, mitől jó a jó? Ha nincs viszonyítási alapunk? Legyenek a rosszak akár különböző traumák, akár fájdalmak, halálesetek utáni érzések: ezek valójában szükségesek.
Mindig elszomorító, ha új szemmel nézünk arra, amit korábban igyekeztünk megszokni.
Ha nem volna szegénység, nem volna gazdagság sem! Egyeseknek azért lehet több, mert másoknak kevesebb van.
Azért, mert valakinek keserű élete van, még lehet boldog, mint ahogy az az ember is lehet szomorú, aki elérte a kitűzött céljait. Vagyis azért, mert mindenki belefulladt a vízbe, nem biztos, hogy nekem ugrálnom kellene örömömben, amiért én nem.
Még nem szolgáltam meg a halált, egyszerűen nem tudtam megfizetni, mert a halál az életbe kerül, és túlságosan keveset éltem még eddig.
Óriási különbség van a hatalmas vagyon szerzése és a gazdagság közt.