Idézetek a felfogásról
Magának csak a vére keringése egy negyvenéves emberé. A szeme... ez a két kedves szeme... ez a két szem egy húszéves legényé. Romlatlan a maga szeme. Megtéveszthető. Ezért hisz szépnek.
Aki bölcsen él, úgy dolgozik sorsán, mint egy festő a képén: időnként hátralép, megnézi az egészet - időnként közel hajol, s a távlat emlékével kidolgozza a részleteket. Ha nem így tesz, belevész a képébe.
Az élet egyediséggel ruház fel minket, a halál pedig megszünteti egyediségünket.
Végső soron minden dolog ismert, mert azt akarod hinni, hogy ismered.
Mindünkben van valami jó, és én azt hiszem, egyszerűen túlságosan szeretem az embereket, annyira, hogy az már (...) elszomorít.
Könnyeztem, s azért láttam mindenkit könnyezőnek.
És nem a tettek beszélnek... nem a tettek. A tettek úgy leválnak az emberről, mint a levágott haja. Az embert kell nézni, a tettektől függetlenül, amint Isten látja.
Gyanakvó pesszimizmusomat semmi sem hívja ki annyira, mint a női szépség. Ha diktátor volnék, minden szép nőt becsukatnék. A világ menete sokkal békességesebb lenne.
Te keresztény vagy: neked babona a mi hitünk. Mi hun vallásúak vagyunk: nekünk babona a ti hitetek.
A tökéletességen megpihenni örök vágya annak, aki kiválóságra törekszik; és a Semmi vajon nem változata-e a Tökéletesnek?
Tizennégy perce vettem egy digitális Seiko órát a venice-i feketepiacon. Lenyűgözőek azok a folyton változó kis fekete számok. (...) Az éjszaka közepén ránézek erre az én új karórámra, és tudatja velem, pillanatról pillanatra közeleg a halál.
Vágy nélkül valónak lenni annyit tesz, mint az "itt és most" állapotában élni, annyit tesz, mint elégedettnek lenni, bárhogyan is alakuljanak a dolgok - hiszen a dolgok nem is alakulhatnak másképp.
A zen hagyományai szerint a tanító maga küldi el a tanítványait saját ellenfeléhez. A tanítványok csak egy évig tanulnak a mestertől, aki aztán így szól hozzájuk: "Most menj, és keresd fel az ellenfelemet, keresd fel a másik mestert. Mert amit én megosztottam veled, az csupán az igazság egyik oldala - a másik oldalát pedig csakis ő tudja elmondani neked."
Nem az élet értelme a fontos, hanem az, hogy mennyire tudsz megfeledkezni róla.
Az ember, amíg él, egyre csak azon igyekszik, hogy valami maradandót csináljon azok számára, akik a nyomába jönnek. Arra nem is gondol, hogy akik jönnek, azok mindent másképp látnak majd, és mindent átalakítanak, az egész életét átalakítják, és átköltöztetik a maguk új látóköre és egyénisége szerint, és tulajdonképpen szinte feleslegessé válik az, amit az ember a jövendő számára csinált, gondolt, tervezett.
Facebook
Pinterest