Idézetek a felelősségről
Sok időbe telt, míg rájöttem, hogy ki vagyok, és hogy hol a helyem...de most már tudom. Vannak itt emberek, akik számítanak rám. A helyem itt van, velük.
A múltunk döntései a jelenünk építőkövei.
Nem akarjuk látni és tudomásul venni, hogy mi minden van a "lelki zsákunkban". Pedig a zsákot akkor is visszük, ha nem nézünk bele.
Tudom, mi a helyes, és egyet is értek, mégis a rosszat cselekszem.
Nem a papír a fontos, hanem az elköteleződés, az a döntés, hogy a párom mellett tettem le a voksot, vele együtt akarok élni jóban-rosszban, és felelősnek érzem magam a kapcsolatunk alakulásáért, függetlenül attól, mennyi időre szól.
Én dolgozni akarok. Elegendő harc, hogy a multat be kell vallani.
Ha senki nem bírálja tetteinket, az azt jelenti, hogy bármit megtehetünk?!
A legkönnyebb elkerülni a felelősséget, ha kijelented: "enyém a felelősség."
Nem szerettem a rosszat továbbadni, mert - úgy éreztem - akkor nem nyugszik meg, és hánytorgatásában tovább romlik és tovább ront.
Megrepedezik a föld áhít beleesnem e szerelmes szülőföld elveszejt már engem mintha rögtön meghalnék úgy kellene élnem születéstől halálig tartó emberségben.
A kritikus egy vagy több olyan tévedése, ami egy írót elnémít vagy úgy megzavar, hogy soha többé nem találja meg a biztonságérzetét, olyan merénylet, mintha valaki egy a magasban a produkcióját végző artistára kezdene lövöldözni, míg csak le nem esik.
Az ember azonban szabad abban, hogy miként viselkedik. Helyrehozza a múlt hibáit vagy tovább rontja őket, elfogadja vagy idegennek érzi élethelyzeteit, bűnbakot keres vagy átéli a felelősséget saját egykori cselekedeteinek következményeiért.
Úgy gondolom, egészséges, ha ideges vagy. Azt jelenti, hogy valóban számít, amit csinálsz.
Az dobja rám az első követ, akinek dobni adott köveket kezébe az Úr.
Mi lesz ezzel a leánnyal? Ez nem az a könnyelmű teremtés, akit ma vágyaidnak feláldozol, s ha holnapután meguntad, nagylelkűen megjutalmazod, s ő keres magának másutt vigasztalást. (...) Ez a leány nem közönséges lélek; nem játszhatol vele kényed szerint. Ez magának foglalja a lelkedet, s neked adja az egész lelkét; hogy felelsz meg róla? - Hogy hozod ki őt azon balsorsból, melybe beleviszed?
Facebook
Pinterest