Idézetek a felelősségről
A szabadság, ha felelősséggel társul, meghozza az eredményeket.
Ha elcseszed, az nem a szüleid hibája, szóval ne nyávogj, hanem tanulj a hibáidból!
Van lehetőségünk Tetten érni a folyamatot Mikor a színen a lényeg átsajog, Látni, láttatni, hogy élet, halál A pillanat szarvhegyén dől vagy áll. Elmenni kevés, bennragadni sok, Emberré az tesz, ha megszólalok.
Van, amit az embernek muszáj megtennie. (...) Aztán reménykedik benne, hogy nem lesznek következményei, vagy legalábbis nem súlyosak.
Nem lehet magunknak választani a bűnt és másoknak a bűnhődést.
Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja. Az, aki ez alól kihúzza magát, az a népe árulója.
Az embernek - ha érzi felelősségét - szabad áldást mondania, jót kívánnia. De átkoznia nem szabad. Egyrészt azért, mert semmilyen joga nincs ítélkezni embertársainak a cselekedetei, s még kevésbé a szándékai felett. Az utóbbiról szinte semmit sem tud. Pedig lehet, hogy erkölcsi szempontból a szándék fontosabb, mint a cselekvés.
Minden hibáért fizetni kell. De megéri a fizetség.
Ha sikerülne megszüntetni az atomháború lehetőségét, még mindig maradna számos veszély, amely valamennyiünket elpusztíthat. Egy vicc szerint eddig azért nem sikerült Földön kívüli civilizációkkal felvennünk a kapcsolatot, mert a civilizációk megsemmisítik saját magukat, amikor a mi fejlettségi szintünket elérik. Én azonban bízom a közvélemény józan belátásában, és abban, hogy ennek nem kell bekövetkeznie.
Az entellektüel feladata: konokul hirdetni az igazságot, a tömeg igazságát, akár van tömeg a közelben, akár nincs. A jövőhöz beszélni, bármilyen gúnyosan szól közbe a jelen. Vállalni - szükség esetén - a legnehezebbet, az egyoldalú szolidaritást.
Régi rögeszmém, hogy a szellemi embernek már esztétikai szempontból is forradalmárnak kellene lennie: tiltakoznia kellene egy sivár, dohos és kisstílűen zavaros világrend ellen.
- Elveszed, amit akarsz, mert örömet okoz. Ez nem szerelem... - Akkor mi? - Valami céltalan lelkesedés, amit ki akarsz elégíteni. Távol attól, ami számít. - Mi számít? - A bizalom, a felelősség, vállalni a döntéseid terheit egy életen át. Méltó lenni hozzájuk, és főképpen nem bántani szerelmed tárgyát.
Az embernek tisztában kell lennie a korlátaival; nem szabad semmilyen kalandba belevágnia anélkül, hogy rendelkezne valamilyen megbízható tervvel arra az esetre, ha valami nem úgy alakulna, ahogy elképzelte.
A felelősség furcsa dolog, könnyű magunkról elhárítani, de mindig nagy árat kell fizetni érte.
Kiáltás a hegyek közül c. film
A nagyszerű emberek arról ismerszenek meg, hogy tudják, mikor jött el az ideje annak, hogy félretegyék a fontos dolgokat, és az életbevágóan fontosakkal foglalkozzanak.
Facebook
Pinterest