Idézetek a felelősségről
Terhet raktak rám s én ettől könnyű lettem. De nem súlytalan.
Aki meghátrál a kis felelősség elől, az sarokba szorul a nagyok előtt.
Négy dolgot nem lehet visszavonni: a kimondott szót, a kilőtt nyilat, az isteni rendeletet és az elmúlt időt.
Az igazi mester nem az, aki az ideális útra tanít, hanem több utat is megmutat a tanítványának, míg az végül rátalál arra az egyre, amelyik elvezeti a saját sorsához. És attól a pillanattól kezdve nem segíthet neki, hiszen a kihívásai egyéniek.
A tudatos ember mindig a jelen pillanatra felel, mert felelősségteljes, szó szerint felelős azért, amit tesz - nem gépiesen reagál. Az ő cselekvése éber tudatosságából fakad, nem pedig külső manipuláció hatására. A figyelés a spontaneitás kezdete, a spontaneitás pedig a figyelés beteljesedése.
Az ember mindenért felelős, ami vele történik. A bölcs ennek tudatában van, és nem veti el többé a szenvedés magvait. Inkább az öröm magvait veti el. Előbb-utóbb mindent le kell aratnod, amit elvetettél. Ezt jelenti a menny fogalma: a bölcs elveti az üdvösség, a szeretet, a könyörületesség magvait, melyek egy napon kertté fejlődnek. (...) Ha egyre csak az öröm, a szépség, a tánc, a dal, a meditáció, az ima magjait hinted szét, akkor hamarosan létrehozol egy várkertet az igazság virágaiból - létrehozod a Paradicsomot.
A megbánás nem törli el a rosszaság következményeit.
Számomra a felnőttség azt jelenti: készen állsz vállalni a felelősséget saját helyzetedért és tetteidért. Ha saját életemért, helyzetemért és körülményeimért vállalom a felelősséget, megtanulhatom, hogy nem annyira (de)formáló tényezőkként, mint inkább tanulnivalókként fogadjam el azokat. Minden, amit az élet elém hoz, tananyag lehet számomra. Nem mindig tudom saját magam meghatározni, mit hoz elém az élet, és mivel kerülök szembe; azt viszont megválaszthatom, hogy egy adott helyzetben maradok-e, vagy továbblépek. Ha pedig néhány esetben mégsem dönthetek magam arról, hogy maradok-e, vagy továbblépek, akkor még mindig választhatok aközött, hogy folytonosan szembeszegülök-e a helyzettel, vagy elfogadom és tanulok belőle. Te is választhatsz, hogy gyermekként vagy felnőttként akarod-e élni az életed.
Manapság vezető emberek szeretik vállalni a felelősséget. Olvasom az újságban, onnét tudom. Vállaljuk a felelősséget, mondják. Ez egy mondat, mondott mondat. Csak hát a felelősség vállalása, az nem (csak) egy mondat.
Minden egyes kérdés vizsgálatához annak érdeme szerint, elfogulatlanul kell hozzákezdenünk.
A mai világban senki nem várhatja el senkitől, hogy átvállalja és megoldja a problémáit. Minden egyes embernek feladata és felelőssége, hogy a földlakók egész közösségét jó irányba vezesse. Ez önmagában is elég nagy terhet jelent a mindennapi életben. A jókívánságok nem elegendőek az eredményekhez, aktívan kell dolgoznia mindenkinek.
A Tökéletesen Megvilágosodott (Buddha) azt mondta, hogy minden, amit tehet értünk: a tanítás átadása. Így mutatja meg a szenvedésektől való szabadulás útját. Hogy aztán mit kezdünk vele, az már a mi dolgunk. Ő mossa a kezeit, nem vállalhat felelősséget értünk.
Az ember magára veszi a felelősséget. Viselnie kell, nem lehet kibújni alóla, vagy egyszerűen félrelökni. A szerződés (...) az szerződés. Szabad akaratából köti az ember, tartson is ki mellette. Minden más zűrzavart eredményez. Meglazult maradványokat, félig feloldott kötelékeket.
Aki tudja, hogy mit kellene tennie, de valamiért mégsem teszi, az tudatosan köpi szembe magát. Ennél jobban pedig nem alázhatja meg magát senki. Önmaga előtt.
Te magad vagy az, akit születésedkor rád bíztak, elsősorban magadért vagy felelős életed során. S a másokért való felelősségérzet első helyen - ámbár jóságnak és önzetlenségnek tűnik - ravasz ördögi csapda, ami eltérít attól, ami elsődleges dolgod a Földön.
Facebook
Pinterest