Idézetek a felelősségről
Ha valaki egy emberekkel megtelt épületben elkiáltja magát: "tűz van!", és a tömeg meglódul, halálra zúz tíz, száz embert. Ilyen nyilvánvaló kárt okoz a szó. A kár nem kisebb, amikor mi nem látjuk azokat az embereket, akik a szavunktól szenvednek.
Az emberek szeretnek egymásra támaszkodni. Én viszont nem hiszek a nagy összefogásban. A döntő pillanatokban mindenki egyedül marad. Mindez nehéz, mert egy idő után azt kell mondanod azoknak, akikkel együtt vagy, hogy figyelj, nem számíthatsz rám.
Gondjaidért soha nem más, mindig te magad vagy a felelős! Tanuld meg vállalni a következményeket a tetteid után, és nem másban keresni hibáid okát!
Óvatosan kell bánni a megbotránkoztatással (...). Mert úgy gondolom, nem megbotránkoztatónak kell lenni, hanem botrányosnak, minthogy talán igaz, amit olvastam valahol, hogy megbotránkoztató olykor a pucérság, de botrányos: az igazság.
Elmondani csak akkor lehet valamit, ha le is tesszük a terhét annak, amit elmondunk.
Valakinek a becsületét ellopni nemcsak azért legsúlyosabb, mert a becsület a legdrágább kincse mindenkinek, hanem azért is, mert azt legnehezebb visszaadni.
- Nekem egyáltalán nem fontos a pénz. Azt szeretném, amit te is akarsz. Ami boldoggá tesz. (...) - Lelki szabadságra van szükségem, hogy kockáztathassak, kudarcot vallhassak. Nem akarom azt érezni, hogy rám támaszkodsz. Hogy gondoskodnom kell rólad. (...) Arra van szükségem, hogy teljesen független legyek. Tőled.
A jótett egyszersmind rossz is lehet? Aki megmenti a farkast, megöli a bárányt. Aki meggyógyítja a sas törött szárnyát, karmaiért is felelős.
Az erkölcsi törvény úgy ragyog fölöttünk, mint a csillagos égboltozat.
Vannak olyan ígéretek, amelyeket azért teszünk, hogy megszegjük őket.
Ezt a végső titok sejtelmével mondom neked: nem csak az utolsó levél, hanem az egész ág és minden letépett levélke egyformán fontos.
Mindig józanul tedd azt, amit részegen ígértél! Ebből majd megtanulod, hogy ne jártasd a szádat!
Az élet úgyis mondja önmagát; rohan a rohanás, árkon-bokron át. - Ám, ha a Világ szólalhat meg benned: állj meg. Hajts fejet. Hangjának adj nyelvet.
A fiatal hamar kimondja a soha, az örökké szavakat, az öreg, az ritkábban.
Kötelesség és felelősség. Milyen biztos menedéket nyújtanak ezek a nehéz döntések idején.
Azt hiszed, azzal már meg is oldottad a problémákat, hogy tudomást sem veszel róluk.
Facebook
Pinterest