Idézetek a fejlődésről
A látás és megértés öröme a természet legnagyszerűbb ajándéka.
A fájdalom hozzátartozik a fejlődéshez. Így tanulunk.
Az emberek tekintsék önmagukat mindig olyan lényeknek, mint akiknek szükségük van a megváltozásra, és mint akik képesek is a változásra. Sohase tartsák magukat változhatatlannak, tökéletesnek vagy megjavíthatatlannak... Különben teljesen képtelenek a megváltozásra.
Aki másokat győz le, mindig beszennyeződik. De aki önmagán győzött, megtisztul általa.
Rájöttem, hogy nem én magam vagyok a fény, még csak nem is a fényforrás. De a fény - az igazság, a megértés, a tudás - létezik, és sok sötét helyen csak akkor fog fényleni, ha én odatükrözöm.
Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése.
A boldogság és a boldogtalanság (...) a tanítómesterünk, akiknek segítségével a természet nevel bennünket.
A művészet a szellemi világhoz vezető híd. (...) Az eljövendő művészet tudományos meggyőződésünk formává alakítása lesz; vallásunk, súlypontunk, igazságunk. Eléggé mély és súlyos ahhoz, hogy valóban a legnagyobb formaalakítás alapja legyen, amit csak látott a világ.
Néha minél inkább változnak a dolgok, annál kevésbé változik bármi is. És (...) néha a változás jó, néha a változás jelent mindent.
Én feláldoztam az életemet megtudandó, mi a való, hogy fejlődik ki a világ és hogy fejlődik tovább, mert minden, ami van, a pozitívum akaratából fejlődött ki s ami lesz, a pozitívum kinyilatkoztatása alapján fog kifejlődni.
A megbánás furcsa dolog. Mindent megpróbálsz, hogy kitérj előle, de néha a legkeményebb dolgokból tanulunk a legtöbbet. És elgondolkodsz, hogy ha lenne rá esély, hányan élnék másként az életüket. Egyeseket csak a megbánás vezet rá, hogy sutba dobják a múlt félelmeit, és továbblépjenek a jövőbe. Mások ezáltal fedezik fel újra a múltjukat. A megbánás, legalábbis az első, lépés lehet egy új kezdethez, ahol akármi, sőt, minden lehetséges.
Logikus feltételezésnek látszik, hogy tanulunk az idősebbek hibáiból. Én hiszem, hogy ez volt, ami megmentett.
A győzelemből nem tanulsz semmit, majd meglátod. Bezzeg a vereség sokkal bölcsebbé tehet. Nem utolsó sorban rájössz, mennyivel élvezetesebb győzni.
Nem kétséges, hogy az emberek képtelenek úrrá lenni a találmányaikon; a legtöbb, ami telik tőlük, az, hogy kifejlesztik alkalmazkodókészségüket azokhoz az új viszonyokhoz, amelyeket ők maguk teremtenek.
A világosság és a tűz a legnagyobb civilizációs erő minden emberi találmány között.
Facebook
Pinterest