Idézetek a fejlődésről
A gyerek, ha felnő, úgyis elhagyja szüleit. A fiatalok előre néznek, meggondolatlanságukban mindig új élményeket keresnek, és keveset törődnek az emlékek egyre sűrűsödő terhével. Ezért nem haladhat együtt öreg és fiatal, és ezért halad előre a világ.
Ne akard esküvel, szöggel és kalapáccsal rögzíteni minden időkre azt, amin az éjszaka és a reggel is változtat valamit, szíved és értelmed is örökké csiszol, másít, alakít valamit, ma, holnap és örökké.
Aki nem halad, az visszafejlődik. Vagy fejlődsz, vagy leépülsz.
Mindannyian felfedezők vagyunk. Hogyan élhetnénk úgy, hogy csak nézünk egy ajtót, de soha nem nyitjuk ki?
A változás mindig nagy kihívás.
Nem úgy érsz el nagy dolgokat, ha arra gondolsz, amilyen vagy. Úgy érsz el nagy dolgokat, ha arra gondolsz, amilyen lenni szeretnél, és ezt nap mint nap újra és újra elképzeled.
A kép, amit magadról elképzelsz, tett azzá, aki ma vagy. Ha megváltoztatod ezt a képet, akkor a képpel együtt te is megváltozol.
Felejtsd el a tökéletességet, és a javulást célozd meg!
Legyőzni önmagunkat, ez az egyetlen valóságos és az egyetlen tökéletes győzelem.
Az ember néha azt hiszi, tökéletesebbé tette a dolgokat, pedig csak másként csoportosította őket.
Mindenkinek az életében van egy éjszaka, amikor egyik pillanatról a másikra felnőtté válik. Ami után már minden más lesz, mint annak előtte. Isten veled, ártatlanság! Mindig akkor jön el az ilyen éjszaka, amikor az ember válsággal küzd.
A túl sok gyakorlás olyan, mint a túl sok cukor.
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.
A romos háznak teljesen össze kell dőlnie, hogy új épülhessen a helyén.
Amint haladsz előre, úgy teremted a saját univerzumod.
A gyerek, ha felnő, úgyis elhagyja szüleit. A fiatalok előre néznek, meggondolatlanságukban mindig új élményeket keresnek, és keveset törődnek az emlékek egyre sűrűsödő terhével. Ezért nem haladhat együtt öreg és fiatal, és ezért halad előre a világ.
Ne akard esküvel, szöggel és kalapáccsal rögzíteni minden időkre azt, amin az éjszaka és a reggel is változtat valamit, szíved és értelmed is örökké csiszol, másít, alakít valamit, ma, holnap és örökké.
Aki nem halad, az visszafejlődik. Vagy fejlődsz, vagy leépülsz.
Mindannyian felfedezők vagyunk. Hogyan élhetnénk úgy, hogy csak nézünk egy ajtót, de soha nem nyitjuk ki?
A változás mindig nagy kihívás.
Nem úgy érsz el nagy dolgokat, ha arra gondolsz, amilyen vagy. Úgy érsz el nagy dolgokat, ha arra gondolsz, amilyen lenni szeretnél, és ezt nap mint nap újra és újra elképzeled.
A kép, amit magadról elképzelsz, tett azzá, aki ma vagy. Ha megváltoztatod ezt a képet, akkor a képpel együtt te is megváltozol.
Felejtsd el a tökéletességet, és a javulást célozd meg!
Legyőzni önmagunkat, ez az egyetlen valóságos és az egyetlen tökéletes győzelem.
Az ember néha azt hiszi, tökéletesebbé tette a dolgokat, pedig csak másként csoportosította őket.
Mindenkinek az életében van egy éjszaka, amikor egyik pillanatról a másikra felnőtté válik. Ami után már minden más lesz, mint annak előtte. Isten veled, ártatlanság! Mindig akkor jön el az ilyen éjszaka, amikor az ember válsággal küzd.
A túl sok gyakorlás olyan, mint a túl sok cukor.
Mindig arra kell törekedned, hogy a legjobb legyél, de sosem szabad elhinned, hogy az is vagy.
A romos háznak teljesen össze kell dőlnie, hogy új épülhessen a helyén.
Amint haladsz előre, úgy teremted a saját univerzumod.