Idézetek a fejlődésről
Az ember sír a bölcsőben, amikor megszületik, és azután minden nap elárul neki valamit arról, hogy miért sírt.
Az ember sem tanul semmit tévedés nélkül. Életem során sohasem féltem attól, hogy tévedek.
A rugalmasság sokkal hasznosabb, mint a passzivitás, vagy az ellenállás; ha még a legfájdalmasabb tapasztalatokat is a magunkévá tesszük és aktívan felhasználjuk őket, sokkal hatékonyabban fogunk megküzdeni a nehézségeinkkel.
Az világ megy tovább, csak mi topogunk egy helyben.
Az az ember, aki keresi önmagát, magára is fog találni, vagy legalábbis közelebb kerül önmagához. És azokat az embereket is megtalálja, akik neki ezen az úton segíteni tudnak.
A legnagyobb vágyam tudod, mi? Tulajdon árnyam átugorni.
A mag nem tudhatja, hogy mi fog történni; a mag soha nem látta még a virágot. És a mag el sem hiszi, hogy ott rejlik benne a gyönyörű virág lehetősége. (...) A mag eddig biztonságban volt, akár ezer évig is biztonságban lett volna - a csíra számára azonban rengeteg a veszély. De a csíra elindul az ismeretlen felé, a nap felé, a fény forrása felé, anélkül, hogy tudná "hová?" és "miért?" Hatalmas keresztet kell cipelnie, de a magot megszállta egy álom, és ezért nekivág az útnak. Ugyanilyen az ember útja is. Nagyon viszontagságos. Sok bátorság kell hozzá.
Ahogyan a fa minden évben ugyanazt a gyümölcsöt hozza, és az mégis mindig új, ugyanúgy a maradandó értékű gondolatokat is állandóan újra kell alkotni.
Álmodni azt jelenti, hogy mindig elégedetlenek vagyunk, de nem szeszélyből vagy közönséges méltatlankodás miatt. Ez annak az embernek az elégedetlensége, aki egy jobb világot keres, és nem elégszik meg azzal, amit már elért. Ez annak az embernek az egészséges becsvágya, aki a jövőben a fejlődés lehetőségét látja, és szeretne benne aktívan közreműködni. Ez a többre és jobbra törekvés, önmagunkért és másokért, a máért és a holnapért. Az emberek néha összetévesztik az álmodni tudást az álmodozással, amikor az elme és az érzelmek összevissza csaponganak, és inkább kerülik a valóságot, mint hogy változtassanak rajta.
Soha ne akarj különb lenni másnál. De mindig akarj különb és több lenni tegnapi önmagadnál.
Az élet folyamatos fejlődés. Minden nap számít!
Az a felnőtt férfi, aki ragaszkodik gyermekkorának elképzeléseihez, nem gerinces, hanem imbecillis hülye.
Ahhoz, hogy tudjuk, hová tartunk, tudnunk kell, honnan jövünk, mert a múlt tanítómester, de csak akkor, ha a megfelelő tanulságot leszűrjük belőle.
Ez az utazás, az élet a legtartalmasabb út és a legkalandosabb is egyben. Egyetlen titka van: csak a bátrak indulnak el, és csak a kitartóak jutnak el a végéig, de csak a taníthatóak nyerik meg.
Önnevelés. Ez az a koncepció, amiről az oktatási intézmények tudomást sem vesznek, az átlagember számára sajnos idegen fogalom. De aki törődik vele, győz. Az kivívja mások tiszteletét, az kiváló kapcsolati tőkével fog hamarosan rendelkezni. Az sikerre visz mindent, amit elhatároz.
A tapasztalat olyasvalami, amihez csak közvetlenül az után jut az ember, hogy szüksége lett volna rá.
Csakis úgy juthatunk valaha is följebb, ha már tudunk kételkedni önmagunkban.
Ha nem akarok több lenni adott önmagamnál, akkor cserbenhagyom a másikat, elárulom magamban az angyalt.
Facebook
Pinterest