Idézetek az érzelmekről
Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - vihar, Örök hullámzás a víz felszíne. De lent a mélyben háborítlanul Pihen a tenger s az ember szíve, Hadd hullámozzék a víz felszíne.
Az arcomat bár bohócnak festettem ki, szemem elárult.
Idővel kénytelen leszel elengedni azt a sok dühöt, amibe úgy kapaszkodsz, vagy elevenen felfal.
Ha elég messzire futsz önmagadba, olyan érzésekbe futsz bele, amelyekről sosem gondoltad, hogy megvannak benned.
A múlt a jelenben van, benne ismétlődik, csuklik, és figyelmeztet mindarra, ami nincs többé. Elővérzik az utcákból és a padokból, dalokból, vezetéknevekből, arcokból és könyvborítókból. Néha egyetlen fa vagy naplemente látványa is olyan erővel képes hatni ránk, mint az összes valaha látott fa és naplemente. És nincs menekvés, mert nincs élet, amelyben ne lenne könyv, fa vagy naplemente.
Gazdag szív nélkül a legdúsabb is nyomorult koldus.
Kémiai építőjáték-készlet vagyunk. Endorfin, szerotonin, dopamin, noradrenalin. Hol összerázva, hol összekeverve. (...) Akár örülünk neki, akár nem, az érzelmek kémiai folyamatok eredményei. Hírvivő anyagok az agyban.
A szeretet melegít, és a szíved majd kiugrik tőle. De a gyűlölet! Az épp az ellenkezője, fojtogat.
Az állat, amelyik elejti a zsákmányát, nem gyűlöl, csak az éhségét akarja csillapítani. Az ember, aki megsebesít egy másikat, akaratlanul is enged a benne lángoló gyűlöletnek.
Miért van az, hogy a boldogsághoz vezető út minden alkalommal a bosszún keresztül vezet?
Végtelen szerelem (sorozat) c. film
A legtöbb ember gyűlöletre használja fel a az űrt, ami a lelkében van, nem a szeretetre.
Érezni bármit egy férfi iránt még mindig jobb, mint teljesen közömbösnek lenni.
Ha úgy érzem, hogy rám törnek az érzelmek, elképzelek egy üres dobozt, és bármit is érzek, fogom, és beleteszem abba a dobozba, aztán elképzelem, ahogy a dobozt beleteszem egy nagy üres szekrénybe, és rázárom az ajtót. Később, ha van időm, visszamegyek, kinyitom a dobozt és rendezem az érzéseket. Magamban, mint egy úrinő.
Csábító semmit nem érezni, ha az érzések csak fájnak.
Egyszer volt, hol nem volt c. film
Az ember egy elfuserált mérőműszer, amely szélsőségesen ingadozik a vágyai és az akarata között.
Facebook
Pinterest