Idézetek az érzelmekről
Nem érez, aki érez Szavakkal mondhatót.
Amikor meghalljuk magunkban az élet hangjait, testünk és lelkünk titkos üzenetét, akkor élünk a szív törvényei szerint.
A nagy érzésekhez nem feltétlenül szükséges teljes megértés.
A szív érveit az ész nem ismeri.
Ha emberekkel van dolgunk, sose feledjük el, hogy nem logikus lényekkel van dolgunk. Érzelmi lények vagyunk, akikben hemzsegnek az előítéletek, és akiket büszkeség és hiúság kormányoz.
Az ész figyelmeztet arra, hogy mit kell elkerülnünk, de a szív mondja meg azt, hogy mit kell cselekednünk.
Milyen közel állnak egymáshoz: adni - kapni, ajándékozni - elvenni, tisztelni - megalázni, odafigyelni - elvárni, elengedni - kényszeríteni, megbocsátani - haragudni, megbízni - gyanakodni, együtt érezni - közönybe burkolózni, hinni - kételkedni... A választani tudás az igazi tudás. A jó ember ritkán téved.
A bolond kibeszéli a szívét, a bölcs viszont a szívével beszél.
Már régen felismertem, hogy nemes erényre vall, ha nem csinálunk nagy dolgot az érzelmi életünkből. Munkából mindig van elegendő, és a külső világból is.
A vágy és a harag a legrosszabb tanácsadók.
Állandóan pozitívnak lenni annyi, mint mellőzni mindent, ami fontos, szent vagy értékes. Állandóan negatívnak lenni annyi, mint a nevetségesség és azonnali hiteltelenség fenyegetettségét érezni.
Emberek vagyunk, s minden az értelmünkön át történik velünk. Érzéseink és indulataink is értelmünkön át lesznek elviselhetőek vagy tűrhetetlenek.
Az ész nem ad erőt. Azt csak a szív adhat.
Igazi arcunk szemmel nem látható. Csak szívvel, néha.
Az érzelmi kötődés elkerülhetetlen, minden ember hatással van a másikra. Ne engedjétek magatokat elérzésteleníteni az élet csodájával szemben! Mindig az emberi test dicsőségének áhítatában éljetek! Higgyétek el, hogy ez a lényeg, nem pedig a címek hajhászása, mert a cím egyáltalán nem minősíti az embert.