Idézetek az emberismeretről
Mindenkinek megvannak a saját szempontjai, amelyek megakadályozzák, hogy észrevegyék a másokét is.
A vágy nem intellektuális tényező, ez köztudott. Sőt, kifejezetten alkalmas arra, hogy bárkinek eszét vegye.
A hitehagyottak, és majdnem mindnyájan azok vagyunk, alig várják, hogy bálványt találjanak és imádhassák. Ha nincs jobb, vagy nincs olcsóbb, készek imádni az összecsukható ruhafogast, a csilingelő Madonnát, a műfogsor-löbbölő automatát. Ne akard velem megetetni, hogy nem adnál pár garast egy amulettért, amelyet elég a nyakadba lógatni ahhoz, hogy minden percben pontosan tudd: boldog vagy boldogtalan vagy-e éppen!?
Mondd meg, mit olvasol, és megmondom, ki vagy.
A méltóság a szolgálat képessége; szolgálni egy ügyet, egy ideát, egy intézményt. Ellentéte a szervilitás, méltóság nélküli kiszolgálása a feljebbvalónak... A méltóság a szolgálat alázata.
Ahogy a falombok, ha elmúlik a szélvihar, "elfelejtik" a vészes, süvítő üvöltésüket, s újra békésen sustorognak a napsütéses nyugalomban, úgy felejti el aljas magatartását az ember is, akin átsüvített a korszellem pusztító vihara.
Ne képzeld, hogy te vagy az erősebb. Csak én vagyok a gyengébb.
Háborúban az ember kivetkőzik magából, nem törődik olyasmivel, mint együttérzés, jóindulat, kímélet.
Csak a bolond fogadja el a kézenfekvő választ.
Az amerikai igen érdekes nép; ez az egyszerű tény irritálja mindazokat, akik nem azok.
A bölcs ember türelmes és mértéktartó.
Nem mindenki lop azért, mert rászorul. Némelyek élvezetből teszik.
Lelkét feldúlták a kavargó, kínos gondolatok. Alig bírt megállni a lábán, olyan gyöngeség fogta el, hogy leült, s félóra hosszat sírt magában. Minél többször gondolta át a történteket, annál inkább nőtt a csodálkozása. Hogy Darcy megkérte a kezét! Hogy már hónapok óta szerelmes belé! Annyira szerelmes, hogy feleségül akarja venni. (...) Hízelgett neki, hogy öntudatlanul is ilyen hatalmas érzést ébresztett Darcyban. De a fiatalember gőgje, pokoli gőgje, (...) hamar elfojtotta a pillanatnyi szánalmat, melyet Darcy szerelmének gondolata keltett benne.
Az ambíció igen jótékony indulat. S ezt a kellemes érzést a szegény emberek monopolizálják. Ha az ambíció a magasabb szférákba kerül, ott már elfajul nagyravágyássá. Olyan, mint a retek: lapályon termesztve édes ízű, hegyvidéken elültetve keserű, mint a torma.
Őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, a kik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok.
Facebook
Pinterest