Idézetek az életről
Az életünk tervszerű véletlenek sorozata.
Az életnek sohasem azok a legértékesebb pillanatai, melyekben nagyon jól vagy nagyon rosszul érezzük magunkat.
Az élet nehéz, de meghalni sem könnyű.
Mi értelme van az emberi létnek? (...) Amióta felismertem az igazságot, nap mint nap döbbenettel tölt el, hogy a testem és az elmém a vérvonalam szolgálatában állnak. Feladatom az életben csupán egy közvetítő szerep, ami nem más, mint egy önző információcsomag folytonosságának biztosítása eleimtől az utódaim felé.
A múltból nézve létrejöttünk esélye gyakorlatilag nulla, szédületes mázli, hogy itt lehetünk. Külön szerencse, hogy az irdatlan időfolyam jelent jelző vékonyka sávja éppen most halad a nekünk szánt időszak felett, felvillantva létezésünk lángját két végtelen halál között egy pillanatra. Kiválasztottak vagyunk, értékes az élet. Ez a valószerűtlen világ pedig rendkívül izgalmas és megismerésre vár. Ne csukjuk be szemünket hát, még ha ennek az is az ára, hogy néha pupillánkra vetül az örök elmúlás árnya.
Nagyon sok ember él úgy, hogy nem mer élni.
Az élet útjai kiszámíthatók. A kezdetben könnyen járható egyre rosszabb lesz; a nehezen járhatón végül repülni lehet.
Ha álom csak az élet, Egyszer mindenki felébred Egy tiszta hajnalon, Várja borzalom Vagy irgalom.
Míg élek, nem nyugtat, csupán az élet.
Az élet arra való, barátom, hogy élvezzük, hogy leszakítsuk a virágát, mert ha elérünk a végére, lejár a szavatosságunk, és nincs csere.
Ha rövid az élet, toldd meg egy ballépéssel.
Az egyik évben jobban megy, máskor kevésbé. Egy egész életet kell tekintetbe venni az értékeléskor, nem lehet egységeket kiemelni.
Egész életünkben úgy kell élnünk és dolgoznunk, hogy az életből bármikor eltávozhatunk, de magunk után értékes nyomot hagyjunk. Legyünk erre fölkészülve. Minden napot úgy zárjunk le, mintha a holnap számunkra már nem folytatódnék.
Nem végérvényesen vagyunk ideítélve, hanem átmenők vagyunk. A legbölcsebb emberek semmit sem vettek túlságosan komolyan. Főleg önmagukat nem. Kezük laza volt, léptük táncos, és akkor érezték jól magukat, ha önfeledtek voltak. Nem ragaszkodtak semmihez, mert tudták, hogy itt semmi sem a miénk.
Az élet valódi határkövei rendszerint nem nyilvánosak.
Facebook
Pinterest