Idézetek az életről
Az élet sokszögekből áll, és néha csak az a gond, hogy egy bizonyos pontból nem látunk egy másikat, pedig vezet hozzá út.
Hogy mi a sors és mi az élet - az az igazság, hogy nem nagyon tisztázódott bennem ez még. De azt tudom, hogy az életnek van sorsa, és a sorsnak van élete.
Az egyetlen dolog, amire számíthatunk, hogy számunkra valami váratlan dolgot fognak csinálni.
A halál többet ér, mint az élet, ha az embernek árulóvá kell válnia, alantasabbnak a legocsmányabb csúszó-mászó hüllőnél.
Az egész élet egy kötéltánc. Mert mindenki zsonglőrködik.
Az élet mindenkinek nehéz. Akkor is, ha teszünk azért, hogy jobb legyen, és akkor is, ha csak sodródunk. És ha már így van, akkor inkább mi irányítsuk!
Az élet is színpad, de az előadások zötyögősek, nincs mis-en-scene, nincs összjáték... Mert az életben a lelkiismeret a súgó. Ez a baj éppen... A lelkiismeret hanyag súgó, akárhányszor nincs jelen... És az életnek az akusztikája is más, mint a színpadé... Nappal fület sért a pátosz, a deklamáció, a stilizált beszéd... Vannak nappali komédiások s vannak esteli komédiások...
Sokszor az ember nem tudja, hogy mit keres, de tanul: próbál mindenfélét felhalmozni, amit később használhat. Néha összekuszálódik minden, de aztán tisztulnak és épülnek a dolgok. Tapasztalunk. Azt is megtapasztaljuk, milyen, mikor nincs alattunk semmi. Van ilyen. De meg kell próbálni tisztának maradni. És néha előfordul, hogy egyszer csak leegyszerűsödik minden.
A szocializációs kényszer nagy úr, de a művészek célja pont az, hogy mindig kérdéseket tegyenek fel és alternatívát adjanak arra, hogy miképp lehetne még élni az életünk.
Nem számít, milyen óvatosak vagyunk, egyszerűen nem úszhatjuk meg az életünket sérülések nélkül. De nagy szerencsénkre az élet olyan játék, amit nem kell egyedül játszanunk.
Nem tehetek arról, hogy megszülettem, és nem tehetek arról, hogy meghalok. Ami a kettő között van, arról tehetek. Ez az én szabadságom, ha úgy tetszik, öröklétem.
Engem igazából csak az élet érdekel. Amíg élek, addig minden érdekes.
Az élet rövid, és úgy kell élnünk, hogy minden perc számítson. Minél több időt kell együtt töltenünk azokkal, akiket nagyon szeretünk. Közel kell tartanunk magunkhoz őket.
Az élet furcsa, és csodálatos, és ijesztő és jó.
Nem tudom, miért van ilyen hacacárénk azért, hogy tovább adjuk a nevünket. Mintha ez valahogy indokolná a létezésünket.
Facebook
Pinterest